Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

KÜLFÖLDI CÍMERESLE VÉLEK ÉS NEMESI IRATOK /R 126/

2. Néhány család anyagának kiemelése és családonként külön fOndként való felállítása. A munka csak megkezdődött, főleg XVI.századi csa ládi iratokat emeltek ki, amelyek 1945-ben elégtek. 5. 1945-1950 között az ún. Kibontott állagok iratainak kiemelése főleg a proveniencia elvének szem előtt tartásával; ekkor száznál több új kisebb fond keletkezett, amelyek ma is megvannak, illetve az 1965 utáni átrendezés során kiegészültek; kis részben, ugyancsak a provenien cia elve alapján, máshova, családi, hatósági fondókba kerültek. L. a Függelék 3.SZ. jegyzékét. 4. Az 1940-es évek végén az 1825-1848 közötti reformkori iratok kiemelése. Ez a Törzsanyagban maradt fondok mesterséges megbontását jelentette, ezért az átrendezés után. visszakerültek helyükre. /R 197-209, R 227-268./ L. a Függelék 3.sz. jegyzékét. 5. Az 1950-es évek első felében a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos iratok kiemelése és áthelyezése az akkor felállitott Rákóczi szabadságharc levéltárába. 6. Az 1960-as években több rault századi történész, iratgyűjtő beadott, szintén, évekre szétbontott gyűjteményének helyreállítása /Nagy István, R 280; Wenzel Gusztáv, R 282; Nagy Iván, R 283; Véghelyi Dezső, R 284; Szalay Ágoston, R 285; Nyáry Albert, R 286; Sólyom Fekete Ferenc R 287/. Ezek a gyűjtemények nem egy, hanem sok helyről származó anyagot tartalmaztak, s igy a későbbi átrendezés ezekre is kiterjedt, amelynek, során egyesek megszűntek, mások vesztettek terjedelmükből, minthogy anyaguk egy része a helyére került. Ezek a főbb változások okozták, hogy 1965-ben, az egész Törzsanyagra kiterjedő tárgyi átrendezés megkezdésekor az anyag terjedelme már csak 45 iratfolyóméter volt. Az 1935-1965 közötti átrendezésekhez konkordanciajegyzék az anyag nagy terjedelme miatt nem készülhetett. Szokás volt azonban feljegyezni a növedéki naplókban, vagy az irat

/ок/ palliumának a kiemelés helyén hagyott részén annak a családnak vagy egyéb fondnak a nevét, ahova a kiemelt anyag átkerült, de inkább csak a fent emiitett 13.cso

port esetében, később már nem. A teljes anyag átrendezésekor ez a gyakorlat nem volt folytatható. Konkordanciajegyzék készitése az 1965-ben kezdődött átrendezési munkatervbe sem kerülhetett bele. Ennek ellenére több ún. átmeneti jegy zék készült /1. alább/. Az 1965-1971 közötti átrendezés alkalmával meghatározandó volt minden egyes iratnak saját fondképzője; ezen az alapon elindulva lehe tett csak felépíteni új fondókat a szervesen összetartozó iratokból, illetve lehetett belehelyezni már meglevő fondókba az oda tartozó anyagot. Kialakultak ezenkivül tárgyi alapon összetartozó nagyobb gyűjtemények is. Az átvizsgálandó anyag a Törzsanyag iratcsomós részében 260 csomó, dobozos részében 20 doboz volt. Az iratcsomós részt hozzávetőlegesen iratdarabokra, egyes iratokra átszámitva, csomónként kb. csak 250 db iratot véve alapul, szerény számitássál 65 000 db irát egyenkénti elemzését kellett elvégezni, s mindegyiknek új őrzési helyéről dönteni, ennek jelzetét a palliumokra vagy az iratokra rávezetni és az átadási jegyzékeket elkészíteni. Az I.osztály kapta a hatósági, hivatali iratokat, amelyek valamikor selejtezések folytán kerültek ki mindenekelőtt a pozsonyi és a szepesi kamara, valamint a magyar és az erdélyi kancellária anyagából /ezeket, főleg a mult század végén, történészek vagy történész érdeklődésű iratgyűjtők megszerezték s később eladták a Múzeum Levéltári Osztályának/. Kevés anyag jutott а II. és а IV.osztály

nak is. A III.osztály kapta a családi levéltárakban /Р szekció/ elhe