Iványi Emma: R szekció : Az 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium (Levéltári leltárak 67. Budapest, 1977)

KÜLFÖLDI CÍMERESLE VÉLEK ÉS NEMESI IRATOK /R 126/

lyezhető vagy új fondként felállítható kb. 26 iratfolyóméter terjedelmű családi anyagot /ezek jegyzékét 1. a Függelékben/; néhány darab 1526 előtti másolat átkerült a Mohács előtti gyűjteménybe? néhány térkép, tervrajz a térkép- és tervtárbaj pecsétgyüjteményekkel kapcsolatos ira­tok a pecséttárba. Az 1526 utáni gyűjteménynek sok fondja egészült ki új anyaggal, sőt 24 új fond is keletkezett /‍Н‍ 5‍0‍0‍ ­‍ R‍ 3‍2‍5‍/‍.‍ E‍z‍e‍k‍ k‍ö‍z‍ö‍t‍t‍ a‍ l‍e‍g‍n‍a‍g‍y‍o‍b‍b‍ a‍ K‍i‍s‍e‍b‍b‍ c‍s‍a‍l‍á‍d‍i‍ f‍o‍n‍d‍t‍ö‍r‍e‍d‍é‍k‍e‍k‍ /‍R‍ 3‍X‍9‍/‍ с‍,‍ a‍ c‍s‍a‍l‍á‍d‍n‍e‍v‍e‍k‍ betűrendjében felállított családi iratgyűjtemény; iratai sem a P szek­cióban nem voltak elhelyezhetők, sem kis terjedelmük miatt, önálló fondként felállíthatok. Megjegyzendő, hogy a Törzsanyagon kivül még egyéb hasonló jelle­gű gyűjtemények átrendezése is megtörtént, s ezeknek anyaga is, a fenti módon, a megfelelő helyre került /1. a Bevezetést/. A Törzsanyag kutatóinak érdekében átmeneti jellegű konkordancia- jegyzékek készültek az 1527-1763 évek anyagáról. Ezeknek segítségével mar gyakran lehetett a régi helyükről máshova került iratokat új helyü­kön megtalálni. A jegyzéknek két rovata van: 1. növedéki naplószámok, emelkedő sorrendben, vagy az 1882 előtti anyaggal kapcsolatban a beadó neve; ha mindkettő hiányzik, akkor MNM jel /1.feljebb/; 2. a fond neve /család, hatóság, gyűjtemény/, ez azonban a továbbrendezés során nem egyszer megváltozott. A kutatók régebben általában a Törzsanyag korábbi éveinek anyagát használták, а‍ X‍V‍I‍I‍I‍.‍s‍z‍á‍z‍a‍d‍ végétől kezdve, a szabadság­harcos iratok kivételével, kevésbé. Az 1848/184-9.évi iratok adatai napi kelet szerint elhelyezett kartonokra kerültek; ezekből a fondképző gyak­ran megállapítható. А‍ X‍V‍I‍.‍s‍z‍á‍z‍a‍d‍i‍ i‍r‍a‍t‍o‍k‍r‍ó‍l‍,‍ a‍m‍e‍l‍y‍e‍k‍ a‍z‍ 1‍5‍2‍6‍^‍u‍t‍á‍n‍i‍ gyűjteményben ma­radtak, már a rendezés lezárása után külön, az új törzsszámokat is tar­talmazó konkordanciajegyzék készült /1. a Bevezetést/. A Levéltári Osztály 1882-1935 között készült növedéki naplóköte­teit a rendezéshez - szűkszavú, illetve csak az iratkibocsátók s д‍е‍т‍ a‍ fondképzők nevét tartalmazó feljegyzései folytán - az iratok kézbevéte­le nélkül nem lehetett használni. De a növedéki naplók alapján külön cédulamutató készült az iratbeadókról; a cédulák a beadó nevét és az ál­tala beadott t‍é‍t‍e‍l‍ /‍е‍к‍/‍ n‍ö‍v‍e‍d‍é‍k‍i‍ n‍a‍p‍l‍ó‍s‍z‍á‍m‍á‍t‍ /‍s‍z‍á‍m‍a‍i‍t‍/‍ t‍a‍r‍t‍a‍l‍m‍a‍z‍z‍á‍k‍.‍ E‍b‍­‍ ből kitűnik, hogy az iratbeadók között szinte minden ismert magyar tör­ténész neve megtalálható; a többiek túlnyomórészt családok, s elég gyak­ran bel- és külföldi régiségkereskedők, antikváriusok. A Törzsanyag dobozos részébe a beadott tételekből kiemelt nagy­alakú, pecsétes iratok, túlnyomórészt hártyák kerültek. Mindegyiken rajta van a növedéki naplósz am, amely fOndjukhoz kapcsolja az itt külön elhelyezett iratokat. Magában a fondban legtöbb esetben utalólap talál­ható "R 224, nagyalakúak között" felírással. A dobozos anyag helyén ma­radt, időrendben van és darabjegyzék készült hozzá. A restaurálás foly­tán kiteritett iratok külön felállított borítékokban és tékákban talál­hatók; helyükre utalólap került. 1532-1558 1559-1576 1577-1607 1609-1642 1645-1674 1676-1693 1695-1700 1701-1729 1731-1758 Nagyalakú, pecsétes iratok l.doboz 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents