Fábiánné Kiss Erzsébet: Szepesi kamarai levéltár és kincstári szervek levéltárakba nem sorolt fondjai : Repertórium (Levéltári leltárak 64. Budapest, 1975)

SZEPESI KAMARAI LEVÉLTÁR

E 240-251., 253-256., 558-274"., 276-278."^705-706. SZEPESI KAMARAI LEVÉLTÁR 1551-1813 A 3zepesi kamarát az uralkodó 1567-ben állította fel a felsőmagyarországi területekre /Liptó- Hont-Nógrád megyéktől keletre/ kiterjedő területi illetékességgel. Elsőrendű feladata a kezdetektől a XVII. század végéig a rendes és rendkivüli jövedelmek kezelése és annak a török ellen harcoló végvari katonaság céljaira való felhas ználá s a• Egy különálló, a pozsonyi kamara székhelyétől messze fekvő területek pénzügyi kezelésére szolgáló hivatal felállításának gondolata az 1530-as évek végétől foglalkoztatta a Habsburg uralkodót. Kezdetben a személyre szóló megbízás formájában találta meg a megoldást /V/erner György 3árosi főkapitány, majd Ihorda Zsigmondj majd Pesthy Ferenc/. A feladatok azonban egy embernél és ennek servitorainál kiterjedtebb szervezetet kívántak, és ezután került sor a szepesi kamarai szervezet életrehivására. 1567-ben a kamarai utasítás szerint a hivatal Kassán helyezkedett el - a felsőmagyarországi királyi jövedelmek igazgatójának korábbi székhelye, Eperjes helyett. Más központi hivatal hiányában a kamara a gondjára bizott országrész valamennyi ügyét, a politikai és katonai természetüeket is ellátta. Kivetette és behajtotta az adókat, bérelte a tizedeket; felügyelt a külkereskedelmi forgalomra és vámra, az ércbányákra, sóbányákra; gondozta a várbirtokokat; felkutatta és érvényesítette a lappangó királyi jogokat a végvári katonaság jobb ellátása érdekében; ellenőrizte a kereskedelmet, pénzforgalmat, a postaügyet; birói hatáskört gyakorolt a 3aját tisztviselői felett stb. Kezdetben a szepesi kamara - közvetve /a pozsonyin keresztül/ vagy közvetlenül elsősorban az udvari kamara felügyelete alatt fejtette ki működését. Megerősödése /1571/ után egyre közvetlenebb kapcsolatba került az udvari kamarával, és majdnem egyenrangúvá vált a magyar /pozsonyi/ kamarával. A XVII. század fordulóján bekövetkezett hanyatlása viszont egyet jelentett a pozsonyi kamarának a szepesivel szembeni túlsúlyával. A szepesi kamara szervezete a pozsonyi mintájára kollegiális volt: az ügyekről tanácsüléseken, szavazás utján döntöttek. A XVII. század a szepesi kamara történetében a bizonytalanság századát jelentette. A Bocskai-felkelés idején, 1604-1607 között az erőszakos birtokfoglalások miatt meggyülölt kassai kamarát a nemesség feloszlatta, és ez az eset a század folyamán többször Í3 bekövetkezett: 1619-1629 között Bethlen Gábor megszüntette és saját embereivel szervezte ujjá a kassai kamarát; 1644-1648-ban I. Rákóczi György Bethlenhez hasonló módon járt el; 1682-1685 között Thököly Imre szabadságharca alatt színe én uj, Thökölyhez hü emberekkel működött a kamara /ennek iratai a Thököly-szabadságharc levéltárában találhatók, a G 3. törzsszám alatt/.