Fábiánné Kiss Erzsébet: Szepesi kamarai levéltár és kincstári szervek levéltárakba nem sorolt fondjai : Repertórium (Levéltári leltárak 64. Budapest, 1975)
SZEPESI KAMARAI LEVÉLTÁR
A számos esetben megszűnt és újjáalakult, az "interregnumok" alatt Kassáról Eperjesre szorult felsőmagyarországi királyi pénzügyigazgatási szerv poziciója meggyengült. Ezt mutatja a pozsonyi kamara egyre erősödő befolyása e területeken, valamint a feladatok bizonyos csökkenése is: kiszorul a kamara a hadiadd adminisztrációjából, ami a megyék feladata lett; egyre kevesebb intéznivalója maradt a gratuitus labor ügyintézésében is. Legfőbb működési területe a külkereskedelmi vám adminisztrációja volt. Területi illetékessége a XVTI, század folyamán a harcok kimenetelétől függött. Hivatalos cimének alakulása is hü tükre a kamara körüli állandó változásoknak: hol kamarának, hol adminisztrációnak titulálják. Mindezt nagyrészt ellentétes politikai, közjogi érdekek és törekvések magyarázzák: a nemesi rendek a birtokfoglalások miatt gyűlöletes kamarát a pozsonyi alá szerették volna rendelni, tehát adminisztrációnak tekintették; ugyanakkor maga a szepesi kamara - visszaidézve a XVI, század végi fénykorát - ragaszkodott a kamarai cimhez. A Wesselényi-Nádasdy összeesküvés felszámolása után az udvar Felsőmagyarországot sújtó intézkedései a kamarát is érintették: kezdetben udvari bizottságnak rendelték alá; élére nem elnök vagy tanácsnokok, hanem osztrák adminisztrátorok kerültek. A végvárak lerombolásával, az idegen katonai megszállással a kamara eddigi legfontosabb feladata értelmet vesztette, helyébe a királyi gazdaság őrzését és fejlesztését, valamint a köznyugalom megőrzését kapta feladatul. Kezdetét vette az önkényes birtokfoglalások korszaka, amely - ha lehet - még gyűlöletesebbé tette a szepesi kamarát a magyar nemesség előtt. Noha hivatalosan a pozsonyi kamarát jelölték meg közvetlen felettes szerveként, a valóságos irányitás Bécsből érkezett: a lényeges ügyekben - irányitás, pénzkezelés, számvevés - Bécs döntött. 1690-től - a Breiner-féle udvari bizottság vizsgálata és utasitása után - újra kamarai rangra emelkedett a kassai hivatal. Kollegiális, tanácsi ügyintézését továbbra is megtartotta. A konszolidációs folyamatnak véget vetett a Rákóczi-szabadságharc: 1704-1710 között újra megszűnt a szepesi kamara, amelyet II. Rákóczi Ferenc nem szervezett át, hanem teljesen ujat alkotott a maga számára a Consilium Oeconomicummal. /Ld. anyagát a Rákóczi-szabadságharc levéltárában, G 20./ Uj r nyugalmasabb korszak kezdetét jelzi az 1723-as újjászervezés. A hivatalos cim "adminisztráció" lett. Felettes szerve minden kétséget kizáróan a magyar kamara. Feladatai leegyszerűsödtek a tisztán kamarai ügyekre: harmincad, uradalmak igazgatása, bányák, sóügy, tizedbérletek, királyi jogok érvényesítése, városok. Az 1772-ig tartó, utolsó hivataltörténeti korszakban megfigyelhető a hatáskörnek Bécs részéről való fokozatos, tudatos csökkentése: pl. a felsőmagyarországi bányászat átkerült egy udvari bizottsághoz, az uradalmak egy része a magyar kamarához vagy más adminisztrációkhoz, a fiskális birtokügyek a magyar kamarához stb. Az ügyintézésben e korszak a kebelbéli szakosított bizottságokat hozta újdonságként. Ezekhez - a titkár helyett - egyes bonyolultabb ügyek kerültek előkészítésre. E bizottságoknak Aarmincadügyi, uradalmi, városi, jogi, 1768-1770/ csak belső ügyviteli szerepük volt, a döntést minden esetben a tanács hozta meg; továbbra is fennmaradt a tanács-centrikus ügyintézés.
