Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 50. Budapest, 1970)
BEVEZETÉS
BE VE ZETÉS Az Abszolutizmu3kori Pénzügyigazgatasi Levéltár a Magyar Országos Levéltár "E" szekcióját alkotó Magyar Kincstári Levéltárak egyike. Azokat az abszolutizmuskori pénzügyigazgatasi fondókat foglalja magában, amelyeket az Országos Levéltár megalakulása óta a Pénzügyminisztériumtól - amelynek irattárában azokat előiratokként őrizték - átvett. A magyarországi pénzügyigazgatás történetének az 1849-1867 közötti korszak éppúgy külön fejezete, mint ahogy a politikai igazgatás fejlődésében is ez a korszak élesen elkülönül mind a megelőzőtől, mind az ezt követőtől. Az 1848-49-i szabadságharc idején az ellenforradalmi osztrák kormányzatnak egyik első Intézkedése magyar vonatkozásban az volt, hogy a magyar pénzügyminisztériumot törvénytelennek és feloszlatottnak nyilvanitotta. Windischgratz táborszemagy, aki a "bécsi minisztertanácsnak ezzel az álláspontjával egyetértett, az általa megszállott magyarországi területeken a pénzügyek legfőbb intézése céljából visszaállította a magyar kamarát, pontosabban gróf Almássy Móricot, az egykori magyar kamara első alelnökét kinevezte a magyar kamarai ügyek ideiglenes vezetőjévé, s utasitotta őt, hogy teendői iránt lépjen közvetlen érintkezésbe a bécsi pénzügyminiszterrel. Almássy alá rendelte a kincstári ügyészségeket, amelyek élén Eötvös József királyi jogügyi igazgató állott, továbbá a bányaügyet,^ a vasutakat és a postát is, ideiglenes jelleggel. A bécsi minisztertanács azonban csakhamar kimondotta, hogy a postaügy közvetlenül a kereskedelemügyi miniszter, a vasutügy pedig, ugyancsak közvetlenül, a bécsi központi vasúti igazgatóság hatáskörébe tartozik, ezeket a hivatali ágakat tehát ki kell venni az Almássy-féle "Ideiglenes Kamarai Igazgatóság" /Provisorische Kameralverwaltung für TJngarn/ hatásköre alól. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság - amelynek hatásköre a Windischgrátz által katonailag megszállva tartott magyarországi területekre terjedt ki - a győzelmes tavaszi hadjárat idején kiszorult az országból, a szabadságharc leveretése után azonban újból Budán ütötte fel székhelyét. Illetékességi területe ezután az akkori, az olmützi alkotmány által konstituált magyar koronaorszá^ volt, tehát - ellentétben az 1848 előtti kamarával - nem tartozott hozza Horvát- és Szlavonország a Muraközzel. Nem tartozott illetékességi területéhez Erdély a Partiummal és 1849 november 18. után az akkor létrehivott Szerb Vajdaság és Temesvári Bánság sem. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság működésének ideje alatt a hazai pénzügyigazgatás szerkezetében lényeges változások mentek végbe. Ekkor, 1850-ben jöttek létre a neki alárendelt adókerületi bizottmányok /Steuer-DistrictsCommissionén/, s ugyanebben az évben az ő hatáskörébe ment át mindennemű alapitványi érték kezelése. Az alapitványi vagyon kezelésének s az egyenes adózással kapcsolatos bizonyos feladatoknak az átvételével az addigi, régi értelemben vett "kamarai" igazgatás modern értelemben vett pénzügyigazgatássá alakult át, olyan ügyek intézésére is kiterjedt, amelyek a rendi korszakban országos ügyeknek számitottak és az országos kormány hat óság - a helytartótanács - hatáskörébe tartoztak.
