Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 50. Budapest, 1970)

BEVEZETÉS

Az Ideiglenes Karaarai Igazgatás leglényegesebb feladata - a vele egyidőben működött politikai hatóságokéhoz hasonlóan - az volt, hogy megteremtse az átmenetet a régi és az uj, a Habsburg abszolutizmus által kikényszeritett viszonyok között: hogy közreműködjék Magyarországnak az egységes ausztriai császárságba való beolvasztásában. Miután ennek az átmenetnek a feltétele­it megteremtette, a politikai kormányzathoz hasonlóan a pénzügyigazgatás­ban is felváltotta az addigi katonai kormányzat időszakát az un. provizó­rium időszaka. Ekkor, 1851 február 1-én, az Ideiglenes Kamarai Igazgatás átadta helyét az osztrák mintára szervezett Országos Pénzügyigazgatóságnak /K.k. Landes Pinanz Direction für üngarn/. A provizóriumot azután - ugyan­csak a politikai kormányzathoz hasonlóan., bár némi késéssel - a pénzügy­igazgatás terén is a definitivum követte. 1854 február 1-vel megszűnt az Országos Pénzügyigazgatóság.egysége s ettől kezdve Öt részre bontva, a helytartósági osztályok^területével azonos területeken működött, a Pénz­ügyi Országos Igazgatóság Budai, Nagyváradi, Pozsonyi, Soproni, ill. Kas­sai Osztályaként. A magyarországi pénzügyi hatóságok közvetlenül voltak ugyan a "k.k. Ei­nanzministerium"-nak alárendelve, irányításukra mégis nemcsak a katonai kormányzat idején, hanem a provizórium, majd a definitivum alatt is bizo­nyos befolyással birt az ország katonai kormányzója. Az Országos Pénzügy­igazgatóság, ill. később annak osztályai kötelesek voltak minden szerve­zési rendelethez, ill. ilyen jellegű javaslathoz a kormányzó előzetes be­leegyezését kikérni, s csak ezután került a javaslat a pénzügyminiszter elé. Kormányzói jóváhagyást kellett kérniük minden olyan személyi javas­lathoz is, amelynek eldöntése hatáskörüket túllépte. Sőt, olyan állások betöltésére nézve is a kormányzó beleegyezését kellett kérniük, amelyekre . nézve kinevezési joguk volt, s ha a kormányzó véleménye az Övékkel nem 'egyezett meg, felsőbb döntésre kellett az ügyet a pénzügyminiszter elé terjeszteni. Ugyanez vonatkozott szervezeti kérdésekre is. A "definitivum"-nak véget vető októberi diploma különös közjogi helyzetet teremtett, amit a magyarországi pénzügyigazgatás Is megsinylett: az 1848 előtti országos kormányhatóság és a törvényhatóságok felélesztése mellett továbbra is megmaradt az osztrák rendszerű pénzügyigazgatasi szervezet? az igy létrejött kettős kormányzat állandó súrlódásokra adott alkalmat. A visszaállított Helytartótanács jelentős jogokat szerzett vissza a budai, a nagyváradi, a pozsonyi, a soproni és a kassai pénzügyigazgatósági osz­tálytól s a Vajdaság megszűnte után a temesvári Országos Pénzügyigazgató­ságtól. Ezek kötelesek voltak a Helytartótanács kérésere annak hivatalos ügyekben felvilágosításokat adni, szervezési ügyekre vonatkozó javasla­taikat neki beküldeni, üres állások betöltésénél - ha az legfelsőbb elha­tározásnak volt fenntartva - a véleményét kikérni. A Pénzügyminisztérium sokáig nem teljesítette a magyarországi pénzügyigaz­gatás dekoncentrációjának megszüntetésére irányuló kívánságokat. 1861 feb­ruár 1-én megszüntette ugyan az Országos Pénz ügyigazgatóság Nagyváradi Osztályát, ill. azt Összevonta a Budai Osztállyal, a Pozsonyi, a Soproni és a Kassai Osztályok, valamint a Temesvári Osztály azonban csak 1865 vé­gével szüntették be működésüket, és a Budán újra egyesitett Országos Pénzügyigazgatóság csak 1866 elején kezdte meg működését. Ugyanakkor,tel­jesült a Helytartótanács másik lényeges követelése: a pénzügyi szervek neki adták át újból az alapitványi vagyon kezelését. Az újra egyesitett Országos Pénzügyigazgatóság élete nem volt hosszú. A kiegyezés után átad­ta helyét a magyar kir. Pénzügyminisztériumnak. A dualizmus korában a magyar pénzügyminisztérium őrizte az abszolutizmus­kori országos pénzügyigazgatás iratait és a bécsi pénzügyminisztérium irattárából ügyviteli szempontból kiválogatott és^neki átadott magyaror­szági vonatkozású iratokat, valamint a bányakapitányságok, az erdészeti felügyelőség és más a pénzügyminisztérium közvetlen alárendeltségébe tar­tozó szervek abszolutizmuskori iratait. A pénzügyminisztérium ezekben az iratokban /a cs. kir. pénzügyminisztériumtól átvett iratokat kivéve/ a mult század hetvenes éveiben nagyarányú selejtezéseket hajtott végr«. En-

Next

/
Thumbnails
Contents