Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara : Repertórium (Levéltári leltárak 48. Budapest, 1969)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története

Bevezetés A_?ül§.£^^.Í.i_íi§.íl§.sÍLsd6löii_ss^arkamara története 1 A kamarai intézmény kialakulása A kereskedelmi és iparkamarák ősei a középkor autonóm, vagy felig autonóm kereskedelmi testületei voltak, melyeknek tevékenysége Európa különböző országaiban a XII. századig nyúlik vissza. Tulajdonképpeni értelemben vett kamarákról azonban csak a merkantilizmus kora óta beszélhetünk. Ilyen kamara működött pl. 1599 óta Marse ilieben. Jóval nagyobb hatást gyakorolt az intézmény későbbi fejlődésére a Golbert tevékenysége nyomán, 1664 óta megerősödött, s a francia államigazgatás központi szerveként működő kereskedelmi tanács. A francia forradalom, majd Napóleon hóditásai nyomán Európa számos országában proklamálták a kereskedelmi és iparszabadságot. Ennek következtében alakultak meg pl. a Rajna-vidéken az első német kereskedelmi, illetőleg iparkamarák. A polgári rend győzelme a kontinens többi országában is rövidesen meghonosította a kamarai intézményt, melynek érdekvédelmi és tanácsadó szerepe mellett elég általánosan államigazgatási feladatai is voltak. 2 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hatásköre ás szervezete Magyarországon Napóleon hódításainak emlékét az 1811ben Fiumében létesített, de csak rövid ideig fennálló kamara őrizte meg. Mivel a polgári átalakulás minimumát az 1848.avi forradalom valósította meg, ekkor vetődött fel egy, valószínűleg Pesten létesítendő kamara életrehivásának gondolata is. Megvalósítására azonban ismert okok miatt nem kerülhetett sor. így a kamarák, köztük a későbbi Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megszervezése s "neo—abszolutizmus" kormányza-