Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

tár érdekeinek megóvása végett a társulat ügyvitelének az ellenőrzésére a vállalathoz királyi biztost nevezett ki. A Pest-salgótarjáni vasútvonal 1867. március közepére' elkészült, április 2-án a Pest-hatvani, majd május 9-én a Hatvan-salgótarjáni vonalrészt a forgalomnak átadták. A vasúttársaság a szénszállítást a Pest-salgótarjáni vasútvonal megépitésével megoldotta, de zilált pénzügyi helyzete ugyanakkor kérdésessé tette, hogy a vasutvonalat Besztercebányáig kiépíteni képes lesz-e? Az épitkezés minden tőkéjét felemésztette, hitelszerzésre pedig nem volt kilátása. Már az első évben nyereséget elért vasút jövedelme az adósságok tör-^ lesztésére és a kamatok fizetésére sem bizonyult-elegendőnek. A társulat reménytelen pénzügyi helyzetében ismét a kormányhoz fordult segitségért. 1867. végén és 1868. tavaszán hosszas alkudozás folyt a Cs. és Kir. Szabadalmazott Éjszakai Vasút Társulat és a kormány között, mely 1868. június 30-án végülis megegyezésre vezetett. Az állam a Salgótarján-József tárnáig kiépült Pest-salgótarjáni vasutvonalat 7»5 millió Ftért megvásárolta, a bányák azonban továbbra is megmaradtak a társulat tulajdonában. A vételárból a Pénzügyminisztérium kifizette, illetve felvásárolta az Éjszaki Vasút Társulat által kibocsátott 7,2 millió Ft névértékű elsőbbségi kölcsönkötvényeket,. 300.000 Ft-ot pedig a bányák felszerelésére készpénzben folyósított. 3 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. megalakulása és működése 1868-1948 Miután a Pest-salgótarjáni vasútvonal államosítása megtörtént, az Éjszaki Vasút Társulat volt részvényesei, részben magyar, részben osztrák tőkések, a kormány engedélyével 1868. augusztus 6-án megalapították a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-ot« A társaság elnöke gr. Forgách Antal, az igazgatóság tagjai pedig Stempf Károly államvasúti igazgató, Holitscher Fülöp,Hürsch Gusztáv, Ullmann M.G., Feldmann G.Károly pesti nagykereskedők és gyárosok lettek. A vállalat anyagi helyzetének megszilárdulását a vasút vételárából megmaradt 300.000 Ft, a széntermelés rentabilitását pedig a MÁV által tiz évre engedélyezett kedvezményes szállítási tarifa biztosította* A nagyüzemi szénbányászat igy biztató előfeltételek mellett indult meg. A részvénytársaság gépi berendezések beszerzésén kivül tőkéje jelentős részét uj szénterületek vásárlására, valamint a salgótarjáni, baglyasaljai, zagyvái és pálfalvai szénjogositványainak a kiegészítésére fordította, Nagy szénterületek lefoglalása, a szénvagyon meghatározása és folyamatos nyilvántartása a részvénytársaság működésének egész