Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

2 A Szent István. Kőszénbánya Társulat vasút építkezése A bányavállalkozók közül Brellich János ismerte fel elsőnek a salgótarjáni széntelepek jelentőségét, ha azokat vasút révén az egyre jobban fellendülő pesti ipar részére hozzáférhetővé lehet tenni. Brellich 1860. májusában a besztercebányai bányakapitányságtól vasútépítési tervének közlése mellett Salgótarjánban bányatársulat alapításának az engedélyezését kérte. A bányakapitányság javaslatára a helytartótanács 1860. november 24-én az engedélyt megadta. Ezt követően 1.861. május 14-én a Szent István

1 Kőszénbánya Társulat, br. Prónay ° Albert koronaőr, Mikó Imre nógrádi nagybirtokosok, Korizmics László, Havas József OMGE vezetőségi tagok, valamint Gschwindt Mihály, Ganz Ábrahám és Vidats István pesti gyárosok részvételével megalakult. Brellich János és Windsteig Gergely szénjogos itványaikat a társulatra átruházták. A szénkutatási,a szénkitermelést biztosító szerződések Salgótarján, Pálfalva, Zagyva, Pusztaszörös és Kazár községek területén mintegy 14,800 holdon tették lehetővé a szénkutatást és bányanyitást. A szénrétegek vastagsága az emiitett helyeken 2-2 l/2 m. között ingadozott . A nógrádi szénmedence elszigetelt helyzete a Szent István Kőszénbánya Társulat vezetőit mind sürgetőbben arra késztette, hogy vasútépítési terveiket mielőbb végrehajtsák. Célkitűzésük megvalósításához 1862-ben gr. Forgách Antal kancellár, gr. Porgách József, gr. Czebrián Ferenc és br. Sina Simon személyében nagybefolyásu támogatókat sikerült megnyerniük, akik részvényesekként csatlakoztak a társasághoz. A Pest-losonci vasút építési terve és költségvetése rövidesen elkészült és a király a kivitelezésre 1863*január 19-én az építési engedélyt megadta. A vállalat erre a Cs. és Kir. Szabadalmazott Pest-Losonc-Besztercebányai Vasút és Szent István Kőszénbánya Társulat nevet vette fel. A vasúti építkezések már 1863 elején megkezdődtek, de az elsőbbségi kötvények értékesítéséből befolyt tőke, majd az országos inségalapból folyósított kölcsön is mihamar elfogyott és a vállalat fizetési zavarokba került. Már ugy látszott, hogy a terv megvalósításáról . le kell mondani. Pest város törvényszéke 1865.július 11-én a társulat összes vagyonára a csődeljárás megnyitását elrendelte. Gr. Porgách .Antal közbejárására a csődeljárást' 1866. október 9-én megszüntették. A csődeljárás tartama alatt a salgótarjáni, pálfalvai, kazári és zagyvái bányákban a szénbányászat is'szünetelt. A társulat 1866. november 3~iki közgyűlése . a vállalat nevét ismét módosította és Cs. és Kir. Szabadalmazott Éjszaki Vasút Társulat névre változtatta. A szénbányászatot, azonban, nem szüntette be, az <uj cégnévvel csupán a vasútépítés elsődleges jellegét kívánta hangsúlyozni. A helytartótanács a névváltoztatás ellen észrevételt nem tett, de a kincs-