Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

Bevezetés A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. története A szénbányászat kezdete a nógrádi szánmedencében A Salgótarján környéki barnaszén telepekre vonatkozó első értépüléseink a XVIII. század közepéről származnak. Bél Mátyás 1742-ben megjelent "Notitia Hungáriáé novae historico-geographica" c. munkájának IV. kötetében emliti, hogy Vecseklő község lakosai a hegyekben egy üregre hivták fel a figyelmét , melyben állításuk szerint "a föld régóta égett". Ennél bővebb adatot azonban Bél Mátyás a nógrádi szén jelenlétéről nem jegyzett fel. így a salgótarjáni széntelepek felfedezését lényegében Matusek .'Vencel és Fischer Antal pesti kádármestereknek kell tulajdonitani, akik 1766-ban a Salgótarján környéki erdőkben hordókészitéehez alkalmas tölgyfa keresése közben,favágók* elbeszélése nyomán az erdőség melletti egyik kopár helyen sürü: füsttel égő földben vastag szénréteget találtak. •A közlekedési eszközök és jelentősebb ipar hiánya,valamint az uj tüzelőanyagtól való idegenkedés miatt Salgótarjánban és vidékén azonban hosszú ideig csak kezdetleges szén, kitermelés folyt. A salgótarjáni szénmedencében Moosbrugger Jeromos osztrák bányavállalkozó és Wéber Lajos mérnök nyitott 1848-ban először bányát br. Prónay Albert zagyvái birtokán. A kitermelt szenet kedvező időjáráskor a tiszai gőzhajózás részére, Poroszlóra fuvarozták el. A zagyvái bányát 1855-ben Preussner József pesti szénkereskedő vásárolta meg. A Moosbrugger-féle szénjogositványok 1859-ben Windsteig Gergely Bécs környéki kőbánya tulajdonos és Brellich János volt osztrák államvasuti mérnök kezébe kerültek, akik ezzel egyidejűleg megszerezték a salgótarjáni Jankovich-féle birtokon is a szénkiítatási jogot.