Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
Ezt még csak fokozta az a körülmény, hogy az* autonóm vámtarifa tág kaput nyitott a külföldi szénbehozatalnak. A gazdasági depresszió miatt a Salgó igazgatósága felhagyott a szénterületek bővítésével, az 1924-1928-as években törekvése, elsősorban arra irányult, hogy bányamüveinek technikai felszerelését tovább korszerűsítse és a termelést racionalizálja. Pénzügyi és .üzemtechnikai okokból 1925.május 2-án a vállalat közgyűlése a leányvállalatok közül az Eszakmagyarországi Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-ot, valamint az Észtergom-Szászvári Kőszénbánya Rt-ot és a Hungária Mészipari Rt-ot beolvasztotta. A racionalizálás sikeresnek bizonyult, a mérlegeredmények kedvezően alakultak, ami lehetővé tette az alaptőkének 1925-ben 910 millió koronában, majd 1926-ban 27,3 millió pengőben való megállapítását. Ez a részvénytőke 910,000 db '30 pengő névértékű'részvényt képviselt. A vállalat pénzügyi helyzetét a racionalizáláson kívül különböző tranzakciók is L "7 erősítették. A Felsőzsilvölgyi Kőszénbányánál lévő érdekeltséget a Petrosani Román Kőszénbánya Rt. 1925-ben__l, 6 millió svájci frankért átvette. Viszont a Salgótarjáni Üveggyár Rt. részvénytöbbségét több évi alkudozás után sikerült a vállalatnak a cseh tulajdonosoktól 1925. december 4-én megvásárolni. Az üveggyár jelentős szén és villamos áram fogyasztót jelentett a Salgó számára. Mikor a húszas évek derekán, a cementgyártásnál a bauxittal kísérletezni' kezdtek, az igazgatóság sietett leányvállalata, az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt. részére az uj alapanyagot biztosítani. Ezért 250.000 dollár kölcsön felvételével 1926. végén megszerezte a Bauxit ' Trust részvényeinek 10 <fo-át. Sikeres tranzakciót bonyolított le azzal is, hogy a Német egyházán feltárt kb. 300 millió q-t képviselő szénvagj/ont a MÁK-nak a Handlovai Kőszénbánya Rt. nagyobb részvénypakettjéért és ezenkívül 1,4 millió P készpénzért átadta. .Mindezek mellett a Salgó igazgatósága nagyszabású villamosítási tervet dolgozott ki, korszerűsítette a zagyvarónai erőmüvet és megépítette a Salgótarján-Hatvan-Szolnok közötti távvezetéket, melynek segítségével az egész jászság és kunság villamosenergia ellátását érdekkörébe vonta. A távvezetéket 1928. november 24-én adták át rendeltetésiének. A további villamosítási tervek között szerepelt a Szolnok-Szeged közötti /'"távvezeték kiépítése és ebből vezető kiágazásokkal az egész Nagyalföld ellátása villamos energiával. A társulat a szász' vár-mázai erőműből kiinduló távvezetékekkel Tolna és-Baranya megyék villamosítását akarta megoldani. Utóbbi távvezetékek a Dunán áthaladva Szegednél csatlakoztak volna a salgótarjáni távvezetékekhez. A ^ Saigon kivül a MÁK Rt., is felvette üzletkörébe a villamosítást, úgyhogy a két nagy bányavállalat utjai e tekintetben is sok esetben keresztezték egymást, ami miatt érdekterületeiket kénytelek voltak megegyezés utján megállapítani. Heves megyét pl. közösen villamosították, a hódmezővásárhelyi erőtelepet felerészben a MÁK Rt., felerészben pedig a Salgó érdekeltségi vállalata, a Központi G-áz és Villamossági Rt. szerezte meg.
