Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

A vállalat 1920-ban kezdeményezett villamosítási üz­letében 1930-ban döntő változás-történt, amikor az igazgató­ság elhatározta, hogy villamossági üzletéből külön részvény­társaságot létesi*t. Tervének sikerült, megnyerni a Bank für elektrische Unternehmungen zürichi céget, mely az uj válla­latnak, a Hungária Villamossági Et-nak az alapításában 5 mil­lió pengővel,azaz 50 ^-os részesedéssel vállalt szerepet. A Hungária üzletmenete rendkívül előnyösen fejlődött. Már az el­ső üzlet éve 900,000 P intern nyereséggel zárult, melynek fele része a Salgó profitját növelte. Emellett a Hungáriának 1 ela­dott árammennyiségen 595,000 P nyereséget ért el. Az 1929-1933. évi gazdasági válságot a társulat na­gyobb veszteségek nélkül vészelte át., a termelési eredménye­ket és a termelési költségeket mindig egyensúlyban tudta tar­tani. A válság alatt az igazgatóság a kutatófúrásokat csak a bányaüzemekkel szoros kapcsolatban álló mélyfúrásokra korlá­tozta. Régi aknák mélyítését ás uj aknák telepítését azonban változatlanul folytatta. Mivel a gazdasági válság elmélyülésével a szénbehoza­tal mind kisebb volumenű lett, a hazai szénbánya vállalatok az import visszaesését kihasználva, mind berendezkedtek bri­kettgyártásra. A Salgó Dorogon napi 50 vagon, Kisterenyén pe­dig napi 20 vagon kapacitású brikettgyárat létesített és tar­tott üzemben. A brikettgyártás bevezetése uj fogyasztó réte­gek bekapcsolásán kivül megoldotta az eladatlan aprószén prob­lémáját . Midőn a gazdasági válságot követő és a második világ­háború kitörését megélőző'időszakban a gazdasági helyzet fo­kozatos javulása ellenére, a vállalat igazgatósága továbbra is ragaszkodott óvatos üzletpolitikájához,minden törekvése kizárólag arra összpontosult, hogy a társulat pénzügyi hely­zetét és erejét megszilárdítsa és ne veszélyeztesse. Ezért csak gyorsan megtérülő, vagy a bányák legnagyobb teljesítő­képességének megóvását biztosító beruházásokat foganatosí­tott. Uj szénjogok szerzését illetően..^a legnagyobb körülte­kintéssel járt el. De nem tekinthetett el üj bányák nyitásá­tól és felszerelésétől, mert a müvelés alatt álló bányák egy­része, különösen a salgótarjáni szénmedencében, kimerülés e­lőtt állt. Négy év^alatt, 1934-1938-ig a társulat, 8,6 mil­lió pengőt invesztált be erre a célra. A dorogi bányaigazga­tóság területén a gyakori vízbetörések okoztak zavart a ter­melésben. Ebben az időszakban zárta le a vállalat igazgatósága a Zirc környéki kutatásokat, melyeknek során 43 fúrást mélyí­tettek és 400 millió q 3600-4300 kalóriáju szénvagyont álla­pítottak meg. Zirc környékén a szénkitermelés ekkor még nem indult meg, mint tartalékterület évekig üzemen kívül maradt. Távolabbi terveket szolgált az a tranzakció is, melynek révén a társulat 1936-ban a Mátravidéki Szénbányák Rt. részvényei­nek 50 $-át megszerezte, a másik? 50 /»-ra pedig tizenkét éven

Next

/
Thumbnails
Contents