Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)
A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története
A vállalat 1920-ban kezdeményezett villamosítási üzletében 1930-ban döntő változás-történt, amikor az igazgatóság elhatározta, hogy villamossági üzletéből külön részvénytársaságot létesi*t. Tervének sikerült, megnyerni a Bank für elektrische Unternehmungen zürichi céget, mely az uj vállalatnak, a Hungária Villamossági Et-nak az alapításában 5 millió pengővel,azaz 50 ^-os részesedéssel vállalt szerepet. A Hungária üzletmenete rendkívül előnyösen fejlődött. Már az első üzlet éve 900,000 P intern nyereséggel zárult, melynek fele része a Salgó profitját növelte. Emellett a Hungáriának 1 eladott árammennyiségen 595,000 P nyereséget ért el. Az 1929-1933. évi gazdasági válságot a társulat nagyobb veszteségek nélkül vészelte át., a termelési eredményeket és a termelési költségeket mindig egyensúlyban tudta tartani. A válság alatt az igazgatóság a kutatófúrásokat csak a bányaüzemekkel szoros kapcsolatban álló mélyfúrásokra korlátozta. Régi aknák mélyítését ás uj aknák telepítését azonban változatlanul folytatta. Mivel a gazdasági válság elmélyülésével a szénbehozatal mind kisebb volumenű lett, a hazai szénbánya vállalatok az import visszaesését kihasználva, mind berendezkedtek brikettgyártásra. A Salgó Dorogon napi 50 vagon, Kisterenyén pedig napi 20 vagon kapacitású brikettgyárat létesített és tartott üzemben. A brikettgyártás bevezetése uj fogyasztó rétegek bekapcsolásán kivül megoldotta az eladatlan aprószén problémáját . Midőn a gazdasági válságot követő és a második világháború kitörését megélőző'időszakban a gazdasági helyzet fokozatos javulása ellenére, a vállalat igazgatósága továbbra is ragaszkodott óvatos üzletpolitikájához,minden törekvése kizárólag arra összpontosult, hogy a társulat pénzügyi helyzetét és erejét megszilárdítsa és ne veszélyeztesse. Ezért csak gyorsan megtérülő, vagy a bányák legnagyobb teljesítőképességének megóvását biztosító beruházásokat foganatosított. Uj szénjogok szerzését illetően..^a legnagyobb körültekintéssel járt el. De nem tekinthetett el üj bányák nyitásától és felszerelésétől, mert a müvelés alatt álló bányák egyrésze, különösen a salgótarjáni szénmedencében, kimerülés előtt állt. Négy év^alatt, 1934-1938-ig a társulat, 8,6 millió pengőt invesztált be erre a célra. A dorogi bányaigazgatóság területén a gyakori vízbetörések okoztak zavart a termelésben. Ebben az időszakban zárta le a vállalat igazgatósága a Zirc környéki kutatásokat, melyeknek során 43 fúrást mélyítettek és 400 millió q 3600-4300 kalóriáju szénvagyont állapítottak meg. Zirc környékén a szénkitermelés ekkor még nem indult meg, mint tartalékterület évekig üzemen kívül maradt. Távolabbi terveket szolgált az a tranzakció is, melynek révén a társulat 1936-ban a Mátravidéki Szénbányák Rt. részvényeinek 50 $-át megszerezte, a másik? 50 /»-ra pedig tizenkét éven