Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

sárolt szénjogokat, melyek kiaknázására megalapították a Bánvölgyi Kőszénbánya Rt-ot. A kedvező szénkonjunktura az 1920-1923-as években szénért.ékesitési problémákat nem okozott, A. szénárakat ugyan az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság állapította meg, de az a bányakapitányság által .javasolt viszonylag magas 'szénárakat mindig jóváhagyta, A pénz értékének romlásával a szénárak rendezése mindig lépést tartott. Az infláció következtében a vállalatot veszteség nem érte, mert a szénbányászat hasznát uj beruházás okba azonnal befektette, részben pedig uj vállalati részvényérdekeltségeket szerzett. 1921-ben szoros érdekközösségbe lépett a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-gal. Majd érdekkörébe vonta az Egyestj.lt Tégla és Cementgyár Rt-ot és megvette a Kereskedelmi és Építési Rt. összes részvényeit s annak budapesti Sass utcai.házát, mely a fokozatosan hatalmas konszernné alakuló Salgó második székháza lett. Ugyancsák 1921ben résztvett a magyarországi bányászat szempontjából fontos terméket gyártó Ipari Robbanóanyag Rt. alapításában. Dorogon karbidgyárat állított fel és érdekeltséget szerzett a Magyar Kerámiai Gyár Rt-nál. 1921-ben rendeződött a vállalat petrozsényi szénbányáinak jogi helyzete is. A nagy fejlődés előtt álló szénbányák Petrosani Román Kőszénbánya Rt. néven román részvénytársasággá alakultak át. A Salgó a részvényállomány felét megtartotta magának,.a másik felét pedig a bukaresti . Banca Romaneasca vezetése alatt álló román tőkéscsoportnak adta el. Leányvállalata: az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Bt• utján 1923-ban megvásárolta a Magyarország legnagyobb lignittelepével rendelkező várpalotai Unió Bányászati és Ipar Rt, részvényeinek 40 $-át. Szénjogokat szerzett a pécsi szénmedencében is, de terjeszkedésének itt gátat szabtak a Komlói Állami Kőezénbánya Vállalat és a DG-T Pécsi szénbányái. Hogy szénjogait e területen biztosítsa, 1923-ban a Dunagőzhajózási Társasággal, szénterületeik elhatárolása s védelme végett megalapította a Pécs-Baranyai Kőszénbánya Rt-ot. G-eologusai Fehér megyében, Bicske melle-tt, Német egyházán 1920-ban haszonbérbe vett szénjogi területén 1925-ben nagy kiterjedésű, 8-12 m vastag szénrétegeket fedeztek fel. A szénjogok kiterjesztésével párhuzamosan folyt a bányamüvek technikai felszerelésének kiegészítése és az első világháború alatt elmaradt beruházások pótlása. Uj fejtési módszereket vezettek be, a függőleges aknák helyett a legtöbb helyen lejtősaknákat mélyítettek, a bányamüvelésben pedig láncos réselőgépeket helyeztek üzembe. Á szén nemesítésére uj szénosztályozókat állítottak fel. A javító műhelyeket korszerű munkagépekkel szerelték fel. A vállalat műszaki vezetése, a termelést főként a bányák villamosítása utján igyekezett fejleszteni , Az 1920 óta tartó szénkonjunkturának néhány év elteltével vége szakadt. A bányák katonai felügyelete, az Országos Árvizsgáló Bizottság és a Szénelósztó Bizottság 1924-ben megszűnt, mire a verseny a bányavállalatok között kiéleződött,.