Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai : Repertórium (Levéltári leltárak 43. Budapest, 1968)

A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. története

Az el8Ő világháború a szénbányászatot komoly erőpróba elé állitotta. A munkaerő, üzemanyag ,és szállítóeszközök hiánya állandó gondot okozott a bányáknak. Ugyanakkor a hadvezetőség a széntermelés fokozását követelte. A háborús évek alatt a vállalat a hatalmas profit biztosítása érdekében az évi 10-11 millió q széntermelési szintet a munkáslétszámnak hadifoglyokkal és női munkaerőkkel való feltöltése utján igyekezett tartani. A termelési szint tartásában komoly szerep jutott a hadiüzemi katonai parancsnok tevékenységének is. A polgári demokratikus forradalom győzelme után megszűnt a nógrádi bányák katonai felügyelete. A háború alatt toborzott munkások és a hadifoglyok a bányákat elhagyták.A szénbányászat, - bár alacsonyabb munkáslétszámmal —, azonban folytatódott. A bányákban üzemi választmányok alakultak. A Tanácsköztársaság időszakának salgótarjáni eseményei ismertek.A munkáshatalom a nógrádi szénmedencében erős bázissal rendelkezett és amikor az intervenciós csapatok Salgótarjánt veszélyeztették, a bányászok, üzemi munkások' és értelmiségiek fegyvert fogtak, s'meghiúsították a várost fenyegető cseh burzsoá csapatok hóditó szándékait. A Tanácsköztársaság megdöntése után a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága a bányák munkástanácsait felszámol• tattá, a béreket 30 $-kal csökkentette, majd 1919. szeptember 1-én a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti bérnivót állitotta vissza. A vállalat fő üzletágának továbbra is a szénbányászatot tekintette. Szénbányászati tevékenységét változatlanul folytatta Salgótarjánban, Baglyasalján, Zagyvapálfalván,Zagyvarónán, Etesen, Mátránovákon és Karancsalján. Érdekköri vállalatai közül az Eszakmagyarországl Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. Baglyasaljárt, Karancsalján, Etesen, Mátraszelén, Mátránovákon, Mizserfán, Homokterényén és Nemtiben üzemeltetett bányákat. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. pedig Dorogon, Tokodon, Nagymányokon, Szászváron és Hidason bányászkodott. A vállalat emellett folytatta szénterületeinek további gyarapítását is. G-eologusai 1920-ban Gyöngyösvisonta határában nagy kiterjedésű lignitrétegeket fedeztek fel. A Salgó kutatófúrásait kiterjesztette a Mátra alján fekvő valamennyi község területére. Ennek eredményeként 1920-ban megalapította a Hatvanvidéki Szénbánya Rt-ot. Az igazgatóság ugyancsak 1920ban Kotyházán, Márkházán és Kazáron nyitott uj bányákat. Kisterenyén 1922-ben négy tárót és egy lejtaknát helyezett üzembe. A kieterenyei és kazári bányakerületben bevezette a íréselőgép üzemet és a lejtaknák végnélküli köt elszállitó berendezését. Pálfalván és Salgótarjánban korszerű műhelyek létesültek, s jelentősen kibővítették a zagyvarónái erőmüvet. A vállalat 1920-ban a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-gal együtt Borsod megyében, Bánfalva község határában vá-