Szilágyi Gábor, Török Mária: Ganz és társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. : Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. I. : Repertórium (Levéltári leltárak 35. Budapest, 1965)

Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. /Z 419-Z 435/

a válság alatt jelentős állami és közületi megrendeléseket kapott. Ekkor kezdődött meg a Budapest-hegyeshalmi vasúti fővonal villamosítása, melyben számára nagyfontosságú szerep jutott és ugyanakkor a főváros részére is jelentős szállításokat teljesített. Az a tény, hogy a gépipar ágazatai közül a gazdasági világválság aránylag a villamossági ipart érintette a legkevésbé, exportvonalon is megmutatkozott: a villamossági ipar kivitele nem csökkent olyan mértékben, mint a gépipar más ágaié. Ez a G-anz Rt. viszonylatában is igy volt: mechanikai gyártmányainak exportja 1929-32 között 79.5 #-kal csökkent, villamossági cikkeinek kivitele viszont ugyanezen időben csak 58.6 #-kai esett vissza. Az adatok alapján megállapítható, hogy a válságot döntően az 1929-ben visszatért villamossági gyár tevékenysége révén sikerült a vállalatnak átvészelnie. A válság lezajlása után a gépiparon belül is zömmel azok az üzemek tudták termelésüket fejleszteni, amelyek nem annyira a szük belső, hanem inkább a külső piacokra termeltek. Az ipari export fokozódása teremtette meg a Duna-tengerjáró hajók uj gyártási ágazatát Magyarországon. E hajók épitését a G-anz hajógyár kezdte meg 1933-ban. A Ganz Rt. exporttevékenységének fő területét a villamos motorvonatok, vontatók, illetve az azokat hajtó gépi berendezések képezték. Ezekben a cikkekben jelentős nemzetközi verseny volt, de a Ganz gyártmányok sikerrel állották ki a próbát és a világ minden részében keresett cikké váltak. E gyártmányokra számos külföldi céggel - többek között a Metropolitan Vickers és a Metropolitan Cammell angol cégekkel - licencia megállapodást létesitett. A villamos motorvonatok a Ganz számára - amikor belföldi rendelésekre szinte nem is lehetett számítani - hatalmas üzleti lehetőséget biztosítottak és ezért egyre inkább exportra történő termelésüket állította előtérbe. 1934-1938 között ilyen vasúti szállítás történt Argentína, Uruguay, Bulgária, Délafrika, Egyiptom, India, stb. részére. E vasúti szállításokon tul a vállalat erőtelep-berendezést szállított Törökország, két nagy szivattyútelepet pedig Jugoszlávia részére. Jelentős exportforgalmat bonyolított le az 1930-as évek második felében a villamossági