Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)

OIdalszám - 12

mint külkereskedelmi .pénzintézet. Felszámolása 1949 végén történt meg, amikor funkcióját a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt vette át. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szervezetében 105 éves működése során kevés változás történt* 1842-től 1875**ig a bank legfőbb szervei az elnök, alelnök, a 12 tagu igazgatóság, a választmány és a részvényesek közgyűlése* 1876-tól kezdve pedig a közgyűlés, az igazgatóság, a végrehajtóbizottság és a felügyelőbizottság irányitják s ellenőrzik a bank tevékenységét. Legfontosabb szerve az igazgatóság, mely a bankot hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben képviselik. Hatáskörébe tartozott a teljes üzletvezetés és felügyelet. Az .igazgatóság hatáskörének egy részét a saját kebeléből választott szűkebb körű végrehajtó bizottságra ruházta át. Az igazgatóság elnöke állandó érintkezésben volt az ügyvezetőséggel. Minden naptári negyedévben, szükséghez képest gyakrabban is, köteles volt az igazgatóságot ülésre összehivni. Az igazgatósági üléseken a vezérigazgató beszámolt a legfontosabb üzleti eseményekről* A végrehajtóbizottság feladatát képezte az üzletvitel és ügykezelés irányitása, valamint ellenőrzése, nagyobb tranzakcióknak az igazgatósági ülésekre való előkészitése. A végrehajtóbizottság elnökét saját kebeléből maga választotta. A" felügyelőbizottság ellenőrizte az ügyvezetés valamennyi ágát, bámiikor- megvizsgálhatta az intézet könyveit, iratait és pénztárait. A felügyelőbizottság maga választotta meg elnökét és állapította meg ügyrendjét. A vezérigazgató utalta az egyes üzletágakat és szükség esetén az egyes ügyeket is az ügyvezető igazgatók és a jogi osztályvezető hatáskörébe. 1917-ben a bank üzletvezetésének legfelsőbb irányitása a választottigazgatóság kezéből az ügyvezető igazgatók testületére ment át, melynek élén a vezérigazgató állt. Az egyes üzletágak vezetését 8 igazgató között osztották fel, akiket működésükben 16 aligazgató és 17 cégvezető támogatott. Az ügyvezető igazgatók állandóan tájékoztatták az elnökséget, illetve az elnök-vezérigazgatót /1896-tól 1938-ig a két funkciót azonos személy töltötte be/ a napközben előfordult fontosabb üzleti esemé.nyékről* Az ügyvezetőség hetenként háromszor tartott ülést, melyen minden jelentősebb ügyet, az érdekköri vállalatok minden fontosabb problémáját megbeszélték. Az ügyvezető igazgatók ezen kivül jelentést tettek a pénzállományról, a betétek alakulásáról, az akvizíciós tevékenységről. Nagyobb üzleteket csak az ügyveze-