Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)
OIdalszám - 11
sőt az élelmezési-, vegyi-, villamossági- és textiliparban érdekeltségi körét jelentősen kiterjesztette. Egyedül helyiérdekű vasúti vállalataitól vált meg, melyeknek államosításáért azonban rendkívül kedvező kártalanításban részesült. Az ellenforradalmi rendszerben az ipari-, kereskedelmi- és közlekedési vállalatok irányítása, ellenőrzése és finanszírozása természetesen csak egyik ágát képezte a bank üzleti tevékenységének. Emellett ugyanilyen fontosságot tulajdonított a betéti, váltó-, jelzálogkölcsön-, folyószámla, értékpapír, deviza, értékletéti és lombardhitel üzletágnak is. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ebben a korszakban vagyoni státusa alapján az ország második legnagyobb pénzintézete. Az állami pénzügyek szanálása után a bank közgyűlése az alaptőkét 25 millió pengőben állapitotta meg, melyet 500.000 drb részvény képviselt. E tekintetben a helyzet a felszabadulásig nem változott. A bank saját tőkéi azonban megközelítették a 60 millió pengőt, a betétek összege pedig állandóan 300 millió pengő felett mozgott, sőt még a gazdasági válság mélypontján, 1931-1932-ben is elérte a 305 millió pengőt. A második világháború első évében a betétek összege 346 millió, 1942-1943-ban pedig 991 millió pengőre emelkedett. Hasonló arányú növekedést mutatott a mérlegben kimutatott tiszta nyereség is, mely az 1931. évi 5»5 millió pengőről 1943-ban 9 millió pengőre emelkedett. A belső nyereség ezeknél az összegeknél természetesen jóval nagyobb volt. A bank üzleti tevékenységét a felszabadulás előtt 20 fővárosi és 4 vidéki fiók segítségével hatalmas központi szervezettel bonyolította le. Ez az apparátus 23 affiliait pénzintézetet, 65 ipari és kereskedelmi vállalatot irányított és ellenőrzött. à felszabadulás után a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közel három éven át még tőkés vezetés alatt, de az üzemi bizottság ellenőrzése mellett működött. Az 1947-évi XXX.t.c. a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó nagybankokat s ezzel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot ia államosította. A pénzintézet 1948. január 1-től kezdve az Állami Bankok Központi Irodájának az irányítása alatt folytatta tevékenységét,