Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)

OIdalszám - 4

támogatása elől. A bank. igazgatóságának tartózkodását az események igazolták. A konjunktúrát 1869. őszén gazdasági krizis váltotta fel, melynek elsősorban a spekulativ célú iparvállalat-alapítások estek áldozatiul. A pénzügyminiszter a válság enyhítésére nyolc pesti pénzintézetnek 4 millió ft-t bocsátott rendelkezésére. A krizis hamarosan elmúlt, de a Kereskedelmi Bank ebből a tanulságokat levonta és elejtette a földbirtokra folyósítandó jelzálogos kölcsönüzletág bevezetésének a tervét. 1870-18.73.- évek között tevékenységét kizárólag a váltó és zálogkölcsönökre korlátozta. Az 1874-1879-ig terjedő év ek üzleti politikájára a rossz termések, az állam pénzügyi helyzetének roszszabbodása és a háborús viszonyok nyomták rá bélyegüket. Különben ebben az időszakban alakult ki a Kereskedelmi Banknak az 1875» évi kereskedelmi törvényben szabályozott szerveze te. 1881-ben az intézetet újjászervezték, az alaptőkét 5 millió ft-ra emelték fel és tevékenységét a banküzlet minden ágára kiterjesztették. 1882-ben Lánczy Leó vette át a bank vezetését, akinek négy évtizedes vezérigazgatói működéséhez az emissziós- és vállalatalapítási üzletág bevezetésé, valamint a bank anyagi erejének nagyarányú megerősödése fűződik. \ Lánczy Leó vezérigazgatói működésének első éveiben élénk tevékenységet fejtett ki különböző sorsjegykölesÖnök, vasúti és tengerhajózási vállalatok elsőbbségi kötvényeinek átvételében és elhelyezésében. Iparfejlesztő tevékenységében az első utat teljésen járatlan területen tette meg. 1886-ban 500.000 ft kölcsön folyósításával Puskás Tivadarnak lehetővé tette, hogy az a budapesti telefonközpontot és telefonhálózatot kiépítse. Az 1890-ben nyújtott ujabb 650.000 ft kölcsönnel Puskás vállalata gyakorlatilag a bank tulajdonába került. 1890- ben a bank megvásárolta a kincstártól a szomolnoki rézbá- • nyát s ennek hasznosítására megalapitja a Felsőmagyarországi Bánya és Kohómü Rt-t, mely tevékenységét később Erdélyre, Boszniára és Szerbiára is kiterjesztette. 1891- ben a zsolnai textilgyár alapítását segítette elő, majd a vállalatot Magyar Gyapjuáru-, Katonaposztó- és Takarógyár néven részvénytársasággá alakitotta át.