Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)
OIdalszám - 5
A bank 1892-ben erőteljesen bekapcsolódott a helyiérdekű vasútépítkezések finanszírozásába* Ebből a célból több német bankház közreműködésével megalapította a Magyar Helyiérdekű Vasutak Rt-t, mint vasúti bankot. A Vasúti Bank a helyiérdekű vasúttársaságok által kibocsátott elsőbbségi részvényeket vagy megvásárolta, vagy azokra lombard*kölcsönöket folyósított. t Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nak már a bölcsőjénél ott állt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A vállalat jogelődjét, az Egger-féle villamossági céget 1896-ban a bank alakítja át részvénytársasággá. • 1898-ban három tönkrement építési vállalkozó gyárainak egyesítésével megalapította az épitőanyaggyártás terén nagy szerepet játszott Egyesült Cement és Téglagyár Rt-t, 1899-ben pedig az építőipari válságéveiben fizetésképtelenné vált Haas és Deutsch cég ipari és vasúti érdekeltségeinek részvénytársasággá való átalakításával létrehozta az Egyesült Építő és Ipari Rt-t. A Haas és Deutsch cég helyzetén azonban ez sem segített. A két család vagyona megsemmisült, a vállalat felszámolt* a cég helyiérdekű vasúti érdekeltségei pedig a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. 1892-től kezdte a bank kiépíteni üzleti kapcsolatait a balkáni államokban.' Szerbiában a belgrádi Andréevits bankházat betéti társasággá alakította át, melynek közreműködésével a kereskedelmi hit élezés és az állami pénzügyi müveletek terén jelentős üzleteket bonyolított le. Romániában a bukaresti Marmorosch Blank bankházban szerzett, .ér de— kéltséget* A bank szerepet vállalt Bukarest város 1894* és> 1897.- évi kölcsönkötvényeinek elhelyezésében, résztvett a bukaresti és a brailai közúti vasút építésének finanszírozásában. Közreműködött a chitilai cukorgyár, a galaci gőzmalom és a brailai rizshántoló alapításában. Bulgáriában 1898-ban érdekeltséget vállalt a Banque de Commerceben, melyet 1906-ban a Banque de Paris et des Pays-Pas bankházzal együtt Banque Générale de Bulgarie néven átszervezett. A Kereskedelmi Bank Bulgáriában résztvett állami kölcsönök, valamint Szófia és Várna városok kölcsöneinek megszerzésében, a bolgár osztálysorsjáték megalapításában,, nikkel-pénz veretesben, tégla- és vegyészeti gyárak létesítésében.
