Maksay Ferenc: A Csáky család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 29. Budapest, 1964)

Bevezetés

végvári és hódoltsági ügyekre, erdélyi és vajdasági román fejedelmekkel való kapcsolatokra, valaraint a Szepes megyei közélet dolgaira. A családhói kikerült katolikus egyházfők hagyatékában az egyházpolitikára, a hazai katolikus egyház belső életére, az egyházi iskolázásra és a váradi káptalan birtokgazdálkodására maradtak értékes források. Imre bíboros külföldi -egyházfőkkel is levelezésben állott. Nem egy osaládtag iratai.:'közt • akad szépirodalml vonatkozású anyag» A család levéltárára utaló* első ismert adat 1666-ban kelt. Ebből az évből származik a "várban őrzött iratok lajst roma" /élenchus arcensisA 1701-ben a 'szepesvári allodiumban őrizték a szepességi javak iratait. 1724-ben a lőcsei Csáky iratokat eralitik, első, nyoma ez a későbbi lőcsei "archívum generale"-nak. Ebben a "közös vagy nemzetiségi"" levéltárban tartották az egész családot érintő legfontosabb iratanyagot. Az 1790-03 évekig 'nem volt állandó személyzete, a kölcsönző családtagok a Csáky család valamelyik tagjától vették át a pörös ügyeikhez szükséges darabokat, a szükséges rendezési és lajstromozási munkákat pedig a család esetenként megbízott alkalmazottai /fiskálisok, tiszttartők/ végezték. 1796-tól kezdődően Raisz György mindszenti inspektor már hosszabb lejáratú -megbízás alapján, éveken át folytatta őrző, rendező és lajstromozó tevékenységét, messziről /pl. Pozsonyból/ hozzájuttatott iratokat is kezelésbe véve. 1798-ban egy fölesketett irnok állt rendelkezésre. A szakmai irányítás jó ideig Szepes megye levéltárosára /Várady Szakmáry Sándorra/ hárult, ügy látszik, ő készítette az első korszerű lajstromokat, amelyeket azután a családnak a XIX. század elejétől rendszeresen foglalkoztatott levéltárosai továbbfejlesztettek és kiegészítettek. A központi levéltár mellett a XVIII. században kialakultak a később "ágazati"-nak nevezett levéltárak is, leg-