Maksay Ferenc: A Csáky család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 29. Budapest, 1964)

Bevezetés

inkább uradalmi székhelyeken, amelyek néha egy-egy családi ág tartózkodási helyével estek össze, /illésfalva, Xluknő, Káposztafalva, Mindszent ,lCrompach és Hotkóc, szepességi javak irataival, Margita, bihariakéval, Terebes, a Csáky és Drugeth családot közösen érintő iratokkal; az erdélyi javak iratait 1755-ben a bihari prefekturán őrizték./ Máskor nagyobb városokban, ugyancsak családtagok lakóhelyén kerestek helyet az iratoknak. így kerültek levéltárrészek átmenetileg Pozsonyba és Pestre, igy maradt több mint 100 éven át a trencséni-kassai ég sok uradalomra kiterjedő gazdag iratanyaga a kassai ágazati levéltárban. Az uradalmi székhelyek levéltárait az udvarbiró vagy a prefektus kezelte. A XIX. század elején a kassainak a rendezésével és lajstromozásával is Malatinsky János prefektus foglalkozott még, 1822 óta azonban ennek az egynek külön utasítással ellátott levéltárnoka volt. Az iratanyag nagyfokú szétszóródása miatt a centralizálás hamarosan szükségessé vált. Már az 1790-es években sor került pozsonyi iratoknak a Szep^sségbe való szállítására. 1804-től /a bihari uradalmak megosztása alkalmából/ felszámolták és a központi levéltárba olvasztották a bihari levéltárakat, 1837-ben a kluknói levéltárat - bár a helyén maradt - a lőcsei levéltáros vette át a helyi fiskálistól. A Csáky László halála után maradt iratokat 1828- . ban rendezték, lajstromozták és szállították valószínűleg a központi levéltárba. * A XIX. század második felében a család archívuma a magyar történetkutatás egyik jelentős helyévé változik, s igy a központosítás még sürgősebb lesz; ekkor csatolják családi ülési döntés alapján 1885-ben a kluknói, 1892-ben a kassai és valószínűleg ugyenezidőtájt az illésfalvi levéltárat a központihoz. /A kassait előzőleg selejtezésnek vetették alá./ 1901-ben, amikor a Csáky Antal Vincétől örokölt birtokok közös kezelése megszűnt, a velük /és az örökhagyóval/ kapcsolatos iratok is a nagy egység részévé