Tökölyi István: Magyar Államvasutak Igazgatósága (Levéltári leltárak 26. Budapest, 1964)

őszén a háborús események következtében az Igazgatóságot részben Kőszegre, részben Sopronba és Mosonmagyaróvárra telepitették, de Budapesten sem szűnt meg teljesen, mert a ki nem telepitett réssé, mivel az igazgatósági személyzet többsége helyem maradt, tovább működött, amíg a harci cselekmények abban meg nem akadályozták, Felszabadulás után újjáéledt Igazgatóság a volt szervezetét megtartotta, majd az újjáépítési feladatok ellátására E.H.III. üjjáépitési osztály elnevezéssel uj osztályt létesített. Az igazgatósági együttes ülés tagja lett a vasutas szakszervezet képviselője is. Később szervezeti változásokat hajtottak végre. 1947-ben a Közlekedésügyi Minisztériumban megszervezték a közúti gépjármű főosztályt, amely attól kezdve a közúti gépjárművek feletti főfelügyeleti jogot gyakorolta. A közellátási osztályt 1948. évben megszüntették, helyette MÁV. Közönség-szolgálat elnevezéssel uj osztályt állítottak fel, amelyet a Kereskedelmi főosztály hatáskörébe osztottak be. Ugyancsak 1948-ban gazdasági Vasutak Igazgatósága létesült, s azt közvetlenül az államvasutak elnökének felügyelete alá helyezték. Végül 1949. március 15-én a Magyar Államvasutak Igazgatóságát a Közlekedésügyi Minisztérium I, Vasúti Főosztálya vá szervezték át, amelynek élére főosztályvezetőt állitottak aki egy személyben a Magyar Államvasutak vezérigazgatója; is. II. Az iratkezelés és az iratőrzés a segédhivatalok feladata volt. Erre a célra külön iktatót, nyilvántartat és irattárt létesítettek*. A keletkezett iratokat évente l-es számmal kezdve növekvő számsorrendben központilag iktatták, s ugyancsak naptári évenként újrakezdett név-, és tárgymutatókönyveket vezettek. Az irattározás is központi