Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

I. Belügyminisztérium

kezdve a reservált irattárban is rátértek a tételalapszámos irattározási rendszerre. Az alapszám az egyedi ügyre vonatkozó iratok összeségét tartalmazza. Az alapszámul használt szám az egyedi ügy kezdő /első/ iratának iktatószámával azonos

0 Ha az ügyből a következő, vagy a későbbi évek valamelyikében ujabb irat keletkezett, akkor az ügy addigi alapszáma megváltozott. Minden naptári évben ugyanis az az iktatószám lett az ügy iratainak alapszáma, amely alatt az ügynek abban a naptári évben keletkezett első iratát beiktatták. Ehhez hatolták a korábbi előiratokat is. A működésének megkezdésekor - a megszűnt helytartótanácsnál volt irattározás példáját követve, - a minisztérium központi irattárát kútfőkre osztották fel. Az irattári kútfők nem követték a minisztérium szervezeti felép'tését, tehát az irattári kútfők száma nem egyezet a minisztérium ügyintéző osztályainak számával, hanem a minisztérium ügyk be tartozott ügyeknek tárgykörökre tagolásán alapultak, s igy történt meg, hogy a 10 osztály által tárgyalt ügyek iratait hat kútfőben helyezték el. Az első kútfők: I. kebelbéli, II. megyei, III. rendészeti, IV. közegészsógi, közjótékonysági ós alapítványi, V# városi, VI* községi és u/béri. Olykor az irattári kútfők számában ós az ügyeknek kútfők közötti felosztásában is változások történtek. Az első változás a minisztérium működésének első hónapjaiban következett be. Uj kútfőket létesítettek: III. R. kútfőt a rendőri-, VII. kútfőt pedig az erdélyi vonatkozású iratoknak. 1869. év végével a III. és a II.R. kútfő;': III. kútfő elnevezés alatt egyesítették. A VII. kútfő is rövid ideig létezett. Erdélynek Magyarországgal egyesítése után magszüntették és az erdélyi vonatkozású ügyek iratait tárgyuknak magfelelően felosztották a megmaradt hat kútfő között. A kútfők száma ezután több mint egy évtizedig nem változott, de csendőrség felállításával újra változás következett be. A esendőrség és a rendőrség szervezeti, működési ós az államrendészetre vonatkozó iratok őrzésére uj kútfőt létesítettek: a VII. kútfőt. Az idő folyamán egyes kútfők iratanyaga más kútfők irataihoz viszonyítva aránytalanul megszaporodott s azoknál a kútfőknél rendelkezésre álló munkaerőket annyira túlterhelte, hogy az irattári munka zavartalanabb ellátása érdekében a kútfők beosztását a századfordulón felül kellett vizsgálni. A segédhivatali főigazgató által többször jr Tasolt VIII. kútfő felállítását