Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

I. Belügyminisztérium

A beérkezett iratokat két helyen iktattak: az elnöki tárgyuakat az elnökségen, a reselváltakat - amikor már volt, a res. iktatóban, az ügyosztályok iratait pedig a központi iktatóhivatalban vezetett központi iktatókönyvben. Ugyanezeken a helyeken az iratokhoz minden naptári évben név-, hely- és tárgymutatókönyvet is készítettek, külön az elnöki Aésőbb reselváltat is/, és külön az ügyosztályokban intézett un. általános iratokhoz. Az utóbbit központi mutatókönyvnek nevezték, mert valamennyi ügyosztály iratainak név, hely és tárgy szerinti mutatója volt. A központi iktatás 1925. január 1-én megszűnt a Belügyminisztériumban. Ettől kezdve az iktatást és a mutatózást is az osztályok mellett működő osztályirodák végezték, tehát annyi helyen iktattak, ahány osztálya volt a minisztériumnak. Minden osztály naptári évenként előre meghatározott számcsoporton belül növekvő rendben iktatott és az iraton az iktatószám mellett feljegyezte az osztály jelzéséül szolgáló római számjegyet is. Az elnöki osztály iratain, mivel az elnöki osztályt nem római számmal, hanem névvel /elnöki/ jelölték, annak röviditett alakját /eln./ tüntették fel, E

z az iktatási rendszer a minisztérium megszűnéséig érvényben maradt. A minisztérium iratainak kezdetben két őrzési helye volt: az elnöki és a központi irattár. 1876-ban a bizalmasabb * ós titkos iratok őrzésére külön, úgynevezett reservált iktatót ós külön irattárt létesítettek. Ettől kezdve a tárgyuknál fogva odatartozó iratokat a többi iratoktól szigorúan elkülönítve ott kezelték és ott őrizték. Tehát 1876-tól a minisztérium segédhivatala már elnöki, reservált és általános iktatóhivatalokból és irattárakból állt. /A reservált irattárban helyezték el a Miniszterelnökség 1899-ben feloszlatott V. /államrendészeti/ osztályának iratai zömét is, az iratok egy része azonban továbbra is a Miniszterelnökségen maradt./ Az iratokat az 1876-1913.avi reservált iratok kivételével mind az elnöki, s mind a központi irattárban tárgyi csoportokra tagoltan őrizték. Mindössze annyi különbség volt köztük, hogy az elnöki iratokat tételeknek nevezett tárgyi egységeken belül alapszámok növekvő rendjében helyezték el, a központi irattárban pedig kútfő elnevezéssel nagyobb tárgyi egységeket létesítettek, s a kútfőket bontották tételekre, s a tételeket - mint az elnökiben is -, alapszámokra. 1914-től