Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)
Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/
OBSZXggYÜLÉSI LBTÉLTÍR /1861/ 1867 - 1944 /1948/ AB 1848/1849o évi forradalmat követő abszolutizmus után 1861-ben Mvták össze az első országgyűlést* Ettől egész 1945- ig terjedő időszak alatt tartott országgyűlések iratait foglalja magában az országgyűlési levéltár 0 A magyar országgyűlés két kamarában fejtette ki tevékenységét,, A kettős Táblai rendszert az I6o8 0 kor 0 nt e I 0 te 0 rögzitette véglegesen^ A rendi alkotmányt népképviseleti alkotmánnyá változtató 1848c Voto* alakította át az alsó táblát Képviselőházzá, - mig a felső táblát Pőrendiházzác 1918 novemberig állt fenn ez a rendszer. A Károlyi=féle Népköztársaság idején nem működött az országgyűlés s a Nemzeti Tanács vette át hatáskörét* A Tanácsköztársaság idején a Tanácsok Országos Gyűlése gyakorolta a legfőbb törvényhozói hatalmat. A Tanácsköztársaság bukása után,192otól 1927-ig a Nemzetgyűlés látta el a törvényhozás feladatát. 1927-től 1944-ig két ház, képviselő- és felsőház gyakorolta a törvényhozó hataImáto Ezeknek a testületeknek, illetve bizottságaiknak a hivatalaiknak az iratai többnyire országgyűlési időszakonkénti tagolódásban találhatók meg a levéltárban*, Az 1861 előtti országgyűlések iratai az Országos Levéltár Reghicolaris levéltárában /B szekció 5o-51, N szekció 49-72, 95-97, I0I-I08, 115-116, 118, 12o/, illetve az 1526 utáni gyűjteményében /R szekció.53, 157-158, 268/, mig az 1944 utáni iratok /igy az ideiglenes nemzetgyűlés iratai is/ az Országgyűlés központi irattárában, a parlamentben találhatók. Az'Országgyűlési Levéltárba a K szekció következő sor-számú tagolatlan fondjai és állagai tartoznak: 1-2, 586, 5o9-51o, 15, 511, 3-5, 587# 6, 512, 16, 8, 513, 11, 7, 18, 514-515, 17, 44oi Az Országgyűlés Levéltára 9 tagolatlan fondból és 3 /14 állagra/ tagolt fondból, 4 állagrészből és 54 sorozatból áll* A Lavéltár terjedelme 168,19 iratfolyóméter, 1642 raktári egység. A*/ Képviselőház és Nemzetgyűlés "< /1861/ 1867 - 1944 /1948/ 1861-ben hívták össze &z abszolutizmus kora utáni első országgyűlést. Ennek az országgyűlésnek a képviselőházi irataitól kezdve 1944-ig, szinte teljes egészében fennmaradt a Képviselőház iratanyaga. A Képviselőház az 1868 évi XXX., az 1873 évi XXXIY* és az 1881 évi XV. te.-kel nyerte el végleges szervezetét. A Képviselőházat illette meg a kezdeményezés joga a törvényeket és az állami költségvetést illetően - és teljes joggal határozott ezekben a kérdésekben. Ellenőrzést gyakorolt a kormány munkája felett* Ezeknek a feladatoknak a megfelelő ellátása érdekében saját kebeléből elnököt választott s állandó, illetve különleges bizottságokat küldött ki /közjogi, pénzügyi, később külügyi stb./. Saját ügyeinek adminisztrálására több tisztviselőt választott s bizottságokat alakit ott /biráló, összef érhetetlenségi.,- itélő, mentelmi stb* bizottság/. Az országgyűlésnek a századfordulón 413 tagja volt s helyet foglalt benne további 4o, a horvát országgyűlés által küldött
