Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)
Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/
képviselő",. Ezt a számot az 1914* XV 0 tc. 435-re emelte fel s ez 1918-ig változatlan maradt. Az 1927 január 25-re összehívott országgyűlés képviselőházának 238 tagja volt. A Képviselőház határozatképességéhez loo képviselő jelenléte elégséges volt. A Képviselőház iratanyagában helyezkedik el az 192o január 25-ré összehívott nemzetgyűlés iratanyaga ie. A nemzetgyűlés, mint az állami szuverenitás egyetlen képviselője alakult meg /minthogy az országgyűlés és a királyság intézménye megszűnt működni s az ellenforradalmi rendszer érvénytelenítette a Népköztársaság és a Tanácsköztársaság ilyen vonatkozású jogalkotását/. A nemzetgyűlés feladata az országgyűlés reformjának elkészítése volt - s ennek megfelelően 2 évben állapította meg az 5984/1919. Me.sz. -rendelet a működési idejét. Minthogy feladatát nem teljesítette, 1922 június 16-ra összehívták a második nemzetgyűlést. Innék időtartamát a 22oo/l922. Me.sz. rendelet öt évben állapította meg. 1926 november 16-án oszlatták fel, miután megoldotta feladatát s 1927 január 27-re hivták össze az uj képviselőházat. A Képviselőház és a Nemzetgyűlés által létrehozott iratanyag hét állagra tagolódik, ugy mint az elnöki és az általános, a háznagyi hivatal, a gazdasági hivatal irataira, a bizottságok gyűjteményes jegyzőkönyveire, a gazdasági bizottság és a gazdasági albizottság irataira. Meg kell jegyezni, hogy a képviselőház elnökének csak az 1865-től 1897-ig terjedő időben keletkezett iratai nyertek külön kezelést, mig az 1861 évi, valamint az 1897 utáni országgyűlések elnöki iratait együtt kezelték az általános iratokkal. A Képviselőház és Nemzetgyűlés fondjába a K szekció következő sorszámú állagai tartoznak: 1-2, 586, 5©9-51o, 15, 511. A fond terjedelme 127,65 iratfolyóméter, 1253 raktári egység. I* A Képviselőház elnöki iratai /K.l./ 1865 - 1897 Az iratanyag az országgyűlés és a delegáció összehívásával, elintézetlen interpellációkkal, mentelmi ügyekkel, mandátumok megsemmisítésével, a Képviselőház irodájának személyi, nyomda stb. Ügyeivel, az Országgyűlési Könyvtár ügyeivel kapcsolatosak. Megtalálhatok az iratok között a főrendiház elnökének s a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés elnökének az átiratai, törvényhatóságok, egyesületek és magánosok javaslatai, kérvényei. Az iratok irattári rendszere egykorú. Az országgyűlési időszakokként 1-el újra kezdődő iktatószámok növekvő rendjében vannak az iratok elhelyezve. Az iratanyag rendezett, bár a rendje helyenként megbomlott.. Kutatni részben az egykorú segédkönyvek alapján, részben pedig az iratok egyenkénti átnézése utján lehet. A kérőlapra az állag nevét, az országgyűlési időszakot s az iktatószámot kell felirni. Jelzet: az állag rövidített neve, az országgyűlés évköre és az iktatószám. ,/Ogy. Lt. Képviselőház eln. 1872/1875-2519A Az állag terjedelme 2,38 iratfolyóméter, 32 raktári egység.
