Fekete Nagy Antal: Az Orczy család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 9. Budapest, 1959)

Bevezetés

zás és nem levéltárrendezés, mert a több mint 4000 iratot minden időrend ős gondosabb tárgyi csoportosítás nélkül számozták meg és jegyezték be azok tartalmát az elenchusba, ami az akkori idők szokását és követelményeit tekintetbe véve nem nevezhető korszerűnek. Egyetlen állagba zsúfolták össze a különböző jellegű, a maga helyén felsorolt iratokat, holott ekkor már kialakult levéltár rendezési elvek voltak, melyeknek főcélja volt a különböző természetű iratokat külön-Jcülön csoportosítani, a birtokjogi iratokat különválogatni és azokat birtokokként elkülönítve, kronologikus rendben felállítani. Az Orczy-iratoknak sokkal később megkezdett és csak a XIX. század 40-es éveinek elején befejeződött rendezése az utóbbi elveket már szem előtt tartja és a levéltárban található iratok zémét birtokok és családok szerint osztályozva két nagy állagra osztja. Ai nagy tömegű irattal azonban ez a rendezés sem tudott megbirkózni és a Ieldolgozásból sok irat kimaradt Az ekkor fel nem kutatott és mellőzött iratokat az ügyvédektől visszaszolgáltatott iratokkal együtt azután a Miscellanea és Varia regestrata sorozatokba osztották be, a még innen is kiszorult iratokat az Orczy levéltárnak az Országos Levéltárba való bekerülése után a Levéltár osztotta be egyik vagy másik iratcsoportba, Igy a levéltár rendezése nem egységes és nem áttekinthető, mert pL Kádudvarra vonatkozó iratokat nemcsak a Possessionaria iratcsoportban találhatunk, hanem a PossessLonaria diversarum familiarum, a Varia regestrata és irregestrata ir4csoportokban is, ugyanúgy a verpeléti útra, vagy a subsidiumra vonatkozó iratokat is egymástól elszakítva és elszigetelve különböző helyeken találjuk meg. Mindez szükségessé tette a kötet végén lévő Név-, és tárgymutató mellékelését. Külön meg kell említeni még a levéltár nagy részénél alkalmazott jelzetelésnek egészen különleges és a magyarországi gyakorlatban máshol sehol elő nem forduló sajátosságát A levéltár több sorozatában a szokásos ladula, sertnium, capsa vagy fasciculus megjelölés helyett a birtok, család vagy egyéb címszó 1, 2, vagy 3 betűre lerövidített alakját alkalmazzák Jelzetként, utána leitüntetve a numerust A jelzetleioldásokat e segédlet végén adjuk. Az Orczy-Ievéltár. mint a fentiekből kitűnik, összetett levéltár, mely magában toglalja a Raller-család levéltárát is, azonkívül, hogy mindkét család levéltára magába olvasztotta azonos leányági ősük: a Bedeghl Nyáry család levéltárának nagy részét is. A két levéltár anyaga, bár kívánatos lett volna, nincs teljesen elkülönítve, de ezt amikor a két család összeházasodásakor a Sallerek révén az Orczyak tulajdonába több olyan birtokrész került, amelynek többi részét a közös Nyáry-ős után szintén ők bírták, teljes következetességgel végrehajtani szinte lehetetlen volt, A ilaller-levéltár részelt tartalmazzák teljes egészükben a Possessionaria (P. 524.), Varia irregestrata (P, 523,), nagy részükben a Varia regestrata (P, 522.), Missiles (P. 527.) és Rationes et oeconomíca (P. 528.) cimü állagok, , •• Az egyesitett Orczy levéltárat Gyöngyösön őrizték, ahol külön épület állott a levéltár célJalra. Itt volt korábban a Haller levéltár is. Az Orczy levéltár egyes részeit föleg az ügyvédek által használt darabokat, az Orczy család pesti, Kecskeméti utcai házában tartották. & levéltár a század második felében az Orczyak Szolnok melletti ujszászi kastélyába került A. levéltárnak nagymérvű megcsonkulása valószínűleg itt következett be. Ujszászról a levéltárat Friedreich Endre piarista tanár az 1920-as években rendezés végett átvéve a piarista rendházban lévő lakására szállíttatta és onnan került 1934-ben letétként az Országos Levéltár őrizetébe. Ilyen körülmények és ennyi hányattatás közepette, főleg amikor a levéltár birtokjogi iratai erejüket, vesztették, a levéltárra a család nem sok gondot fordított és ennek következtében a levéltár legtöbb iratcsoportjában erősen megcsonkult Az Országos Levéltárba már régi rendjéből teljesen kiforgatva és összekeverve került be. Egyes iratcsoportok teljesen eltűntek, mások hiányosan maradtak ránk. Az index-elenchusok tisztázott példányai is nagy részben elvesztek és ránk csak az erősen átjavított, betoldásokkal tarkított fogalmazványok maradtak. Hogy pedig ezeket letisztázták, mutatja minden fogalmazványnak vörös krétával történt áthúzása. A levéltár egyes részeinek rekonstruálása és felállítása a meglévő segédkönyvek alapján történt Az igy kialakult csoportokba osztottuk be az egyes regisztrálatlan iratokat, vagy iratcsomókat Felvettük a segédletbe az olyan címszavakat is. amelyek alatt az elenchusban csak IdvoN 5 i