Fekete Nagy Antal: Az Orczy család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 9. Budapest, 1959)

Bevezetés

natok vannak, de iratok már eredetileg sem vc'.íak és a jelzet helyén csak az iratok fekvési jelzetét íéitüntető utalást találunk, vagy az ott lévő iratok elvesztek, attól az elgondolástól vezettetve, hogy ezek megadják az iratok fekvési helyét, vagy ha nincsenek is meg ma már az íratok, kivonatuk történelmi szempontból mégis tartalmaz valamit, továbbá sohasem mondhatunk le arról a reményről, hogy a ma elveszettként nyilvántartott iratok valaha még előkerülhetnek. Az Országos Levéltár dolgozóit a régi rendjéből kiforgatott levéltár rendezésében és felállításában megkötötték a levéltárhoz készített segédletek és állagainak eredeti csoportosítása. Végleges felállítása belenyúlt a második világháborúba és egyéb teendők miatt abba is maradt. Minthogy a levéltár a háború vége felé a, többi családi levéltárak nagy részével együtt a megóvás szempontjából biztonságosabbnak látszó másik raktárteremben nyert elhelyezést, bizonyos mértékben addigi rendje is megbomlott Végleges rendezése ezen segédlet készítésekor fejeződött be. és ekkor állítottuk össze a Militaria fcaurentU Orczy (P. 524.). Processualia (P. 525.) és a Missiies (P* 527.) állagok jegyzékét továbbá az eredeti anyaggal összevetve helyesbítettük a Raííones et oeconomica (P. 528.), Acta sedium dominalium (P. 529.) ős Conscriptio Josephiníana (P. 530,) cimű állagok jegyzékét A végleges rendezés során az anyagot átcsoportosítottuk, így magyarázható meg, hogy a levéltár állagainak felsorolásában a családi levéltárak 1953-ban megjelent alapleltárától eltérés mutatkozik, uj állagok jelentkeznek, mig mások eltűntek, mivel más állagokkai égyesittettek. A helynevek írásmódjában a jelzeteit iratok csoportjaiban áz eredeti alakot kénytelenek voltunk megtartani, mert a régies Kevicz és Miskolcz alakok ma már elmaradt utolsó betűjét Kvz és Mlz alakban felhasználták a jelzet megalkotásához, A mutatóban természetesen a helynevek mai írásmódját alkalmazzuk. Az Orczy levéltár birtokjogi és családi jellegű iratai nemcsak helytörténeti vonatkozásban nyújtanak elsőrendű adatokat, hanem, főleg a levéltár XVill-XIX. századi iratai egyéb vonatkozásban is gazdag anyagot tartalmaznak. Szerencsés körülménynek nevezhető, hogy a levéltár részére minden, birtokjogi fontossággal már keletkezése korában sem biró iratot megtartottak* mert a számadások, összeírások, földesúri jövedelmi kimutatások, úriszéki iratok stb. a jobbágyság e két századbeli történetére kimeríthetetlen anyagot nyújtanák. ^_ Az Orczy család közéleti szereplése, főispánságai, megyei administratori megbízatásai, különböző országos bizottságokban való részvétele kapcsán keletkezett iratok a magyar politikai, társadalmi és gazdaságtörténethez elsőrendű és el nem rüejlőzhető forrást jelentenek. Haller Sámuel és Orczy Lőrinc katonai levelezései és más iratai átkutatása nélkül Mária Terézia korának osztrák örökösödési, hétéves háborúja és egyéb háborúi története megírható ugyan, meg is írták, azonban esek száraz adathalmazok maradnak mindaddig, mig az itt található adatokat bele nem dolgozzák, mert ezek nyújtják a legőszintébb, a legbizalmasabb, aktára soha le nem fektetett adatokat, amelyek a helyzetjelentéseken kívül kiterjednek nemcsak a tisztek és katonaság hangulatára, a külföldre hurcolt, idegen érdekekért harcoló magyarok harci kedvére, a lázongásokra, szökésekre, hadbírósági stb. ügyekre, de nagyon sokszor kiterjeszkednek országos politikai JeUegü kérdésekre vagy a katonaság által bejárt idegen országok népének, életmódjának és törekvéseinek leírására is. Az Orczy levéltár, mint már említettük, összetett levéltár és sok helyen egybefolyik a vele egyesített Kaller-levoltárral, amelynek önálló és vegyes részeit már feltüntettük, A levéltár terjedelme: 233 iratcsomó + 8 kötet + 3 tekercs, 7 fémtok - 33,96 irattm.