Bakács István: Az Széchenyi család levéltára (Levéltári leltárak 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

Az a tevékenység, ametyet Széchenyi Ferenc és István a magyar reformkorban a magyar nemzet, emelkedése érdekében kilejtett, természetszerűleg a családi levéltár anyagában is kifejezésre jut. Kiterjedt levelezésük, kézirataik mellett külön ki kell emelnünk, hegy az Országos Levéltár a szorosabban vett családi levéltárat (a Törzslevéltárat) kiegészítette Széchenyi István személyével kapcsolatos iratanyaggal. De Ferenc ós István tevékenysége mintaképként lebegett a család későbbi tagjai előtt is s a családi összetartozást kívánták a családi gyűlésekkel erősíteni, E család ülésekről készült jegyzökönyvek a XX. század első Tele társadalmi képének megrajzolásához nagyon Jó forrásanyagot szolgáltatnak, A legutóbbi száz évben élt családtagok közül meg kell említenünk Miklós győri, majd nagyváradi püspököt. Pált. aki 4882-4889 között földmüvelésügyi- ipari- és kereskedelemügyi-, Manót, aki 4898-1900 között és Gyulát, aki 4900-4903 között Felség személye körüli miniszter volt. s végül Ödönt, István fiát a hazai és a törökországi tűzoltóság megszervezőjét xxx A családi levéltár kialakulásával a család történetírói elég részletesen foglalkoztak s a Törzslevéltárban külön iratcsoportba soroltattak a levéltárral kapcsolatban létrejött iratok. (I. kötet. 44. szám), A birtokok megszervezésével egyidöben természetszerűleg megkezdődik a levéltár kialakulása is: Pál érsek idejében 94 iratról készült jegyzék. 4720-ban Széplakon van a levéltár és György gról gondoskodik rendezéséről. 4774-ből van az első lajstrom, amely 9 «zsák*-ban 800 iratot sorol fel. Az 4783-ban - ekkor már Cenken őrzött levéltárról - készült hely- és személynév mutató (528. rsz.) a «tomus*. «pars», «no> megjelöléseket használja, az iratok ekkor azonban a jelzetrendszertől függetlenül, községenkint voltak csoportosítva. Az 1783-ban megkezdődött levéltári rendezés, ametyet a lajstromkönyv cimlapjára vezetett aláírás szerint Dallos Márton Sopron megyei aljegyző végzett, ezt a községenkinti csoportosítást megtartotta. (529-535. rsz.) Az egy-egy községre vonatkozó iratokat egy-egy fasciculusba - nagyobb iratmennyiség esetén több fasciculusba sorolta. A fasciculusok az egész levéltáron végigfutó sorszámozást kaptak, majd - feltehetőleg ismét a terjedelem alapján - <capsulák»-ba soroztattak. Egy-egy capsula adott esetben tehát több tárgyicsoportot (több községekre vonatkozó iratokat) foglalt magába. Tekintettel azonban arra, hogy a levéltár az újonnan keletkezett iratokicai egyre bővült, Dallos Márk 1799-ben - most már mint grófi levéltáros - hozzákezdett a levéltár átrendezéséhez a korábban készült lajstrom köteteket használván fel fogalmazványként. Ekkor elsősorban a megbövült fasciculusokat bontotta fel s uj fasciculusokat alakított ki, miáltal a levéltárban levő fasciculusok száma megnövekedett. A fasciculusokat öszszefoglaló egységeket pedig ekkor torbicuius*-oknak nevezte el: lényegében a levéltár rendszerén ekkor változtatás nem történt: az egy vagy több tárgyi egységet magukba foglaló <orbiculus»-ok különböző számú fasciculust tartalmaztak. (536-542. rsz.) Széchenyi Ferenc igen nagy gondot fordított a Sopronban őrzött'levéltárra, amely a városban duló tűzvészben megcsonkult. Elsősorban egy biztos levéltári helyiség létesítését vette tervbe. A levéltár gondozását végrendeletileg fiaira bízta, de a testvérek a levéltárat magába foglaló épület létesítésének, valamint fenntartásának költségei felett csak hosszabb vita után tudtak megegyezni s igy a levéltár csupán 1833-ban költözhetett uj helyiségébe, ahol 1896-ig. a Magyar Nemzeti Múzeum; megőrzésébe való átadásig kezeltetett. A levéltárat a Múzeum egy földszinti termében helyezték el, s 1926-ban azután átszállították. az Országos Levéltár épületébe. 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának az Országos Levéltárral való egyesítése következtében a levéltár az Országos Levéltár kezelésébe került. A levéltárnak Dallos által kialakított rendszere azonban a család tetszését nem nyertééi s igy Tibolth Mihály - aki 1821-4.833 között volt a levéltáros - uj tervezetet készített a levéltár rendezésére. Eszerint az l, tkötet* tartalmazná a család egyetemére vonatkozó iratokat, a II. a Sárvár-Felsövidőkre, a 111. a Nagyerdőre, a IV, Egervár, Pölöske, Szentgyörgyvár uradalmakra, az V. a marcali uradalomra, a VI. a nagydorogi uradalomra, a VIL a kisebb rész- és zálogosjószágokra vonatkozó iratokat, a VIII. a kötelezvényeket és nyugtákat, s a IX. jobbágy-, gazdasági- és peres-