Ila Bálint: Filmtár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 9. Budapest, 1954)
Ha az 1526 előtti okleveleket nem kezelték külön és így nem is külön kerültek filmre, a számszerű adat nincs külön megjelölve. A számadatok után az anyag teljességére vonatkozó megjegyzések következnek* Itt az adatok, különösen bemutatott és "beküldött anyagnál, nem mindig tarthatnak számot a teljes pontosságra* 3m A rendszerre vonatkozólag fontos tudni, hogy a levéltári filmezés alapelvei csak rendezett anyagot szabad filmre venni és a felvételezésnek mindig az anyag eredeti rendjét kell követnie, azaz a filmanyag mindig hü tükre mind a levéltári rendszernek, mind a raktári rendnek, í rovat tehát valójában az anyag eredeti rendjének részletes és pontos kifejtésére szolgál, továbbá, mivel erre külön rovat nincs, a raktári elhelyezésre vonatkozó adatok is itt szerepelnek, ha azok megállapításának szüksége mutatkozott .A filmezés rendje az anyag rendjétől leginkább csak akkor tér el, ha egy sorozat részekben é's pedig nem egymás után logikusan következő részekben érkezett, vagy például korábban hiányzó sorozatok utólag kerültek elő. Előfordult sürgős eset, amikor nem volt idő a rendezésre, tehát á filmezés szükségszerűen rendezetlen anyagról tőrtént. Megjegyzendő, hogy Országos Levéltár-i anyagnál ez a pont csak a filmtári adatokat tartalmazza, az eredeti anyag rendszertannak már publikált vagy püb- • likálandó leltári apjából állapítható meg. 4» Ha Országos Levéltár-i anyagról van szó és a filmanyagban a kutatási lehetőség azonos az eredeti anyagéval, ez a rovat is üresen maradt a már ismételten emiitett okból. Ha a két anyag segédletei között eltérések vannak, ezek feljegyzésre kerültek. Minden filmtári sorozathoz van egy "sui generis" segédlet, az u.n. filmlajstrom, filmjegyzék. E jegyzék belső használatra készült nyilvántartási eszköz és azt a célt szolgálja, hogy segítségével a mintegy 800 felvételt tartalmazó tekercsen akár egyetlen felvételt is simán és könnyen meg lehessen találni. A filmla^stromok készítése, mint általában a tudományos filmezés módszere, folyamatos fejlődésen ment és megy át. fiiig kezdetben semmi más adat nem . szerepelt bennük, csupán az egyes iratok filmtári helye és a felvételek szá- • ma, addig a fejlődés magasabb fokán már olyan lajstromok is készültek, melyek több-kevesebb részletességgel az egyes "cimek"- tartalmát is megjelölik, sőt • egyes, egrébkéitot a teljes anyagban nehezen található, különleges értékű darabokat kiemelnek, külön jeleznek. 1 Van leltáraink között két nagy csoport, amelyről külön kell szólnunk. Az egyik a "Családok, testületek, intézmények levéltárai" /l72,sz./, a másik .a bécsi filmanyag. Az előbbinél, mivel zömében azonos teimészetü és az Országos Le véltár III.osztályán őrzött levéltárakról van szó, melyek sokszorosított leltárai megjelentek, helyesnek látszott a nagy anyagot? egy leítárlapon abc sorrendben rovatosan közölni. Persze az egyes levéltárakra a megfelelő helyeken ui-alások történtek. Külön lapokon közöltük mégis azoknak a levéltáraknak filmanyagát, melyek a hadmüveletek idején elpusztultak s ma már csak fiamén vannak meg. Az előbbiekkel szemben ezeknél a leitár összes rovatait kitöltöttük. A bécsi anyag zöme az ottani Staatsarchivból való. Ez a fényképezés magyai* kutatók esetenként nyilvánított és esetenként Bécsbe továbbított kívánságai alapján történik. Ezért, az anyag mozaikokból tevődik össze, nagy levéltári sorozatok olykor nagyobb, olykor egészen kicsiny részeiből. Minthogy már harmadik éve folyik ez a filmezés, előfordulnak - nem is kis számban - olyan esetek, hogy ugyanannak a sorozatnak egyes részei más-más tekercsen nyertek elhelyezést. . A bécsi anyagról még a következőket kell megjegyezni. Az anyaggal érkezett bécsi jegyzékek identifikálása a filmekkel, mivel ezeken.- különösen az 19521 • ' - * < - • ... ' . — 5 — • •
