Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
tudomásul vételt jelző elhatározás rávezetése után - vlszszaérkezett. Előfordult azonban az is, hogy egy-egy hónapban semmiféle ügy sem került elintézésre az erdélyi kancellária elnökségén, vagy csak a királyi tudomásul vétellel visszaérkezett előző havi ügyviteli jegyzőkönyv /melyet irattárba helyeztek/; ilyenkor külön jegyzőkönyv ném készült, hanem a kancellár egyszerű felterjesztésben jelentette az uralkodónak, hogy a kancellária elnökségén pasztán ez a megelőző havi, tudomásul vett jegyzőkönyv^ szerepelt az elintézett ügyek között, vagy éppen semmiféle Ügy sem. Ez esetben az uralkodó erre a felterjesztésre vezette rá tudomásul vételt jelző elhatározását, s ez az elhatározással ellátott felterjesztés került jegyzőkönyv helyett - a *G-estions Protocolle" sorába. Mind a jegyzőkönyvek, mind a jegyzőkönyvet pótló felterjesztések hátlapján fel van tüntetve az a jelzet, mely alatt - a W B H vagy W AAA" fasciculusban *- fogalmazványuk található. A lajstrom az egy- a két-, majd a hárombetűs fasciculusok s ezeken belül a numerusok rendjében az iratok sorszámát és tartalmi kivonatát tünteti fel. Ez a tartalmi kivonat általában a b eórkezett iratra vagy ennek hiányában a hivatalból felvett elnöki iratra vonatkozik; de az *»EEE W '- jelzésű faseiculustól kezdve a lajstrom későbbi, vékonyabb-betűs irásu részei a beérkezett irat tartalmi megjelölését követően az elintézés formájára és címzettjére is utalnak. Az iratok keltét a lajstrom rendszeresen csupán az T, M P, B, AA és BB jelzésű fasciculusokra vonatkozólag adja meg. egyébként csak egyes esetekben. Helytelenül az "A" rasciculus lajstromába, a 2. és 3. lap közé van beékelve az egész lajstrom tartalomjegyzéke, mely a fasciculusok sorrendjében közli mindegyiknek rövid tárgykörét. A kötet végén 1814-i iratjegyzék /lajstrom/ található az erdélyi kancellária elnöki iratai közül a kancellária általános irattárának átadott 1774-1813. évi általános ügyiratokról / a jelzet, a tárgy és a darabszám feltüntetésével/. A mutató nem tagolódik évenkint. hanem egységesen szolga}, az egész sorozathoz /kivéve a 3i83. rakszámu rendezetlen csomót/. A nagyjából szoros betűrendben sorakozó személyes helyneveket s tárgyi cimszavakat rövid tárgymegjelölés s a megfelelő irat jelzeté követi; a tárgy körülírása többnyir* a beérkezett irat küldőjének ill. jellegének, beérkezett irat hiányában az elintézés-fogalmazvány jellegének, továbbá gyakran a dátumnak feltüntetésére is kiterjed. Az irat jellegének, küldőjének megnevezését többnyire, a tárgymegjelölés fontosabb szavait esetenkint, az irat jelzetét pedig minden esetben aláhúzás emeli ki; ezek az aláhúzások különösen olyankor könnyítik meg az eligazodást, amikor egy«segy összefoglaló cimszó alatt - többnyire a fasciculusok sorrendjében - számos utalás következik egymás után. A kutatás módja e segédeszközök alapján a következő. Ha valamely nagyobb tárgykörre nézve kutatunk, akkor a fentebb
