Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

1752-1769-ig olyankor, amidőn az ügyirathoz elintézésfogalmazvány nem tetőzik; és minden esetben, amikor a dátum megállapítható 177©«.1831-ig. Feltünteti a lajstromba iktatás idejét 1770 májusától ez év végéig. Közli rz erdélyi kancelláriai elintézés Aátumát esetenkint már 1726-1751-ig, rendszeresen 17152- 1831-ig. Egyenkint megnevezi az ügyirat további részeit 1752-1631-ig. köztük 1775-*ől fogva a véleményivet is.. 1775-1783^lg és 1787-ben az előadó nevének feltüntetésével. Utfil az előiratok jelzetére 1780-1831-ig. Oldalt kiveti a tartalmi kivonatból a mutató számára kiemelt eimszavakat 1752-1755-ből a , részben 1756-ból is.- A mutatóban kapott iktatószám alapján a lajstrommal párhuzamosan 1791-1831-ig, de a lajstrom megszűnése után is. 1832-1848-ig, a lajstromnál is bővebben tájékoztat az egyes ügyiratok tárgyáról, elintézésének menetéről s lényegéről és az ügy kapcsolatairól az Iktatókönyv: közli a beérkezett iratnak keltét* beérkezési idejét, tárgyát /sőt királyi kézirat vagy'elhatározás esetében rendszerint ezek teljes szövegét/; megadja természetesen a hivatalból felvett akták tárgyát s esetleg keltét is, továbbá az előadó nevét, a tanácsülés napját, melyen az ügy tárgyalásra került, az erdélyi kancellária tanácsának határozatát, az elintézés s a kiadóhivatalba ill. irattárba küldés napját, végül az esetleges elő- és utóiratok számát is.- A mutató irattári sorszám- ill. iktatószámutalása alapján természetesein- a megfelelő lajstrom vagy iktatókönyv megtekintésének közbeiktatása nélkül - mindjárt a kérdéses iratot is kérhetjük; ennek 1771-1776-ig /s esetenkint más évekből is/ már boritóive tájékoztat a tárgyról s az ügyirat részeiről, egyébként pedig 1775-1848-ig a véíeményiv ad módot az ügynek s elintézésének leggyorsabb áttekintésére. Annál több, mint amit a véíeményiv mond, általában a Székelly tanácsos után marad* ügyviteli jegyzőkönyvekben sem található; hozzájuk tartozó mutató hiányában • jegyzőkönyvek kezelése egyébként is nehézségekbe ütközik. A mutatókat és a lajstromokat /melyek ugyanabból az évből mindig egybe vannak kötve 1831-ig. a lajstrom megszűnéséig/ az év, az iktatókönyveket az év és az iktatószám, az iratokat szintén az év és az irattári sorszám ill. itctatószám megjelölésével kell kérni. Ha az ügyirat utalást foglal magában arra. hogy hozzá k&lön melléklet is tartozik /"acclusa*/, aktor ezt külön kell kérni az "Acclusa*-sorozatból; ennek kiemelése során ügyelni kell-arra, hogy ez a melléklet-sorozat a melléklet alakjának megfelelően 4 alsorozatban követi az évek s ezeken belül az iktatószámok rendjét. Egyes ügyiratok, Ügyirat-részek, mellékletek idő folyamán» nagyobbrészt tárgyi alapon kiszakadva, kiváltak az "Acta generalia" törzséből, s önállóan vagy más jellegű iratokkal Vegyesen különálló sorozatokká alakultak; tágabb értelemben' véve e sorozatok is az "Acta generalia" önállósult "aeclusa"-lnak tekinthetők* így foglal magában egész ügyiratokat a "Deposita"/1811*1848/. magánbeadványokat s ev gyéb ügyirat-részeket az "Instantiae* A755&-1763/, az 'üdvari ügyvivők után maradt iratok" /1721-1862/. az "Aota miscellanea" /1783-1844A az "Instantiae indorsatae* /17751851/, a "Tisztviselők után maradt iratok" /1753-1821/, 5fc-10.830-E - 13 -