Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

«S * «| i'll.lL * 32 -Si— ahol ^oxigén r ^oxigén Q„ az ismeretlen gáznak, oxigénre vonatkoztatott relativ ^oxig4n • sűrűsége* Az oxigéngáznak 32 gramnyi mennyiségót mólnyi oxigénbe* nevezzük, mely normál állapotban /l atm, 0°G/ 22,4 liternyi teret tölt be*. Avogaaro tóteléből szükségszerűen következik, hogy valamennyi gáznak mólsulynyi mennyisége azonos hőmérsékleten és nyomáson, azonos térfogatot tölt be,, normái állapotban 22,4 litert* tévedések elkerülése érdekében nyomatékosán hangsúlyozzuk, hogy a molekulasúly nem azt jelenti, hogy a kérdéses anyag egy molekulája ennyi gramot nyom* A molekulasulyok csak viszonyszámod, melyek lényegükben azt tükröaik, hogy a kérdéses anyag molekulája az alapul ós 32-nek választott oxigénmolekulánál hányszor néhezgbb, ill. könnyebb. Az oxigén 32-es mólsulya tehát nem azt jelenti, hogy 1 molekula oxigén súlya 32 gramm, hanem azt, hogy az oxigén molekulasúlya a hidrogén molekulasúlyánál 16-szor nehezebb, mivel az utóbbi két db l-es atomsulyu hidrogénatomból áll, azaz mólsulya 2. Távolról sem jelenti azonban,- hogy a hidrogén atom valódi súlya 1 gr lenne* Az Avogadró számból mindenkor kiszámitható a molekulák vagy atomok valódi tömege is. így pl. egy hid-24 rogónmolekula tömege 3,3 x lo gr, egy oxigén molekuláé —24 52,8 lo gr a Mivel a tizedes és hatványkitevős számok a kémiai gyakorlatban és főleg a molekulasulyszámitásban sok kényelmetlenséget okoznának, mindig csak a viszonyszámokat, jelen esetben hidrogénre ós oxigénre vonatkoztatva ^2,8 .'lo m 4 J 16 ^aggnáljuk. A hidrogén ós oxigén póldá3,3 Y-lo~

24 ja alapján valamennyi gáznak az atomsulya, ill. mólsulya ^határozható. Mint a későbbiekben tapasztalni fogjuk, egy-egy