Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

elem többféle vegyületben is szexepei. Egy vegyületen belül az elemek mindig csak egyféle súlyviszony törvény szerint,egyesülnek. Ezt neveztük az állandó súlyviszonyok törvényének, A különböző vegyületeknek mdlnyi mennyiségében egy elemnek mindig meghatározott legkisebb sulymennyisóge, vagy ennek,.egész számú többszöröse fordul elő. Ezt a törvényt a többszörös súlyviszonyok törvényének nevezzük. A meghatározott legkisebb sulymenynyiség, amelynek egész számú többszörösében az elem a vegyületben előfordulhat, az atomsuj.y. A különböző vegyületekben a legkülönbözőbb elemeknek nagyon sokféle egész számú atomsulyával fogunk találkozni, tört atomsulynyi mennyiségek azonban sem vegyületben, sem molekulában nem fordulhatnak elő. Kémiai szempontból tehát az atomot továbbra is oszthatatlannak tekintjük. Kémiai képletek; Hogy az elemeket ne kelljen mindig teljes nevükön kiirni, jelölésükre löviditóseket, u.n. kémia szimbólumokat, vegyjeleket használunk. Ezek a vegyjelek legtöbbször az illető elem latin elnevezésének kegzdőbetüiből állnak. Az egyes elemek elnevezését a hozzá,]uk tartozó vegyjelekkel, ill. atomsülyokkal az atomsuly táblázatok tartalmazzák. Néhány fontosabb elem magyar, ill. latin elnevezését, valamint vegyjelét az alábbi összeállítás szemlélteti: Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú: H - hidrogén Cl = klór He • hélium 0 - oxigén P m fluor Kr * kripton N » nitrogén Ne é neon Xe » xenon Szobahőmérsékleten folyadék: Ilg * higany, hydrargixum 3r = bróm