Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
A nátriumhidroxidöt jól záró edényben, száraz helyen kell tárolni, mivel az üvegdugókat el távolithatatlanul beragasztja, az üvegek lezárására legjobb paraffinozott parafád ug ókat használni. Tiszta nátriamhidroxidot laboratőriómban fém nátriumnak vízzel való reakciójából njQnnek^ A szilárd NaOH levegőn állva vizet szív és széndioxidot vesz fel, Így lassan átalakul kristályos nátriumkarbonáttá. Ezért még vizes oldatalt Is levegőtől elzártan kell tárolni: 2 NaOH * C0 2 " NagCO^* H 2 © A nátriumhidroxidot a kémiai iparban nagyon kiterjedten alkalmazzák /szappanfőzésre, műselyem és oellulézgyártásra, szerves anyagok elszappanositására, stb./ Nátriumszulfid Na^Si Sárgásfehér, levegőn szétfolyó, vízben könnyen oldódó kristályok. Vizes oldata erősen lúgos kémhatású és kénhidrogénszagu, mert a nátriumszulfid egy része nátriumhidroxiddá és kénhidrogénné alakul átt NagS + 2 H 2 Q<--^ 2 NaOH * H 2 S Főleg a textil és bőripar használja, az állati szőröket feloldja, ezért szőrtelen!tésre is használják. Nátrlumklorld, konyhasó, kősó, Naölg Szintelen, szagtalan kookaalaku kristályok, yizes oldata semleges kémhatású. A fogyasztásra kerülő u.n* asztali só 2-3% szennyezést is tartalmaz, főleg magnézium- és kaloiumkloridot * Kzek nedvszívók, amik a sót nyirkossá teszik. Ezenkívül mesterségesen jédozni is szokták a
