Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

- 3> totta be, hanem lehetővé tette, hogy ezek számáröl ós súlyáról közelebbi adatokhoz jussunk. így pl. ma már tudjuk, hogy a gázok 1 cuf-óben 0 C°-on 1 atm.nyomáson 27 trillió molekula található,/27 trillió « 27,lo

A

% Mint később Avogadro bebizonyitotta, ez a szám minden gázra nézve, a gáz anyagi minőségétől függetlenül azonos. Ezek szerint azonos hőmérsékletű, azonos nyomású és azonos térfogatú gázokban a részecskék vagy más szóval a molekulák száma egyenlő. Ez a tétel lehetőséget nyu:"t az atomok, ill. molekulák súlyának, az atomsulynak ós molekulasúlynak a meghatározására.. Két gáznak a súlya /Q-^ és Q

2

/ ugyanis azonos nyomáson, azonos térfogaton ós azonos hőmérsékleten ezek szerint ugy aránylik egymáshoz, mint a gázok egyes részecskéinek, vagyis molekuláinak a súlya. Ha M^-el jelöljük az egyik és M

2-vel a másik gáz molekulasúlyát, ugy képletben Q, M, Q

x

i Q

2 * M

x

: M

2 vagy * j* Ha tehát egyetlen gáznak a molekulasúlyát ismernénk, ugy a sulyok arányából bármelyik gáz molekulasúlya, röviden mólsulya kiszámítható lenne. Mivel molekulákat közvetlenül mérni nem tudunk, egyezményesen a hidrogóngázt, mint legkönnyebbet vették alapul ós azt mondták,a hidrogén atomsulya legyen 1 ós molekulasúlya, mivel a hidrogén molekula 2 H atomból áll, H

2 - 2. Ilymódon az oxigén mólsulya 32-nek adódott. A későbbiek soián"méréstechnikai eko'tból mindent az oxigénre vonatkoztattak ós azt tekintő üt ók alapnak 32-es mólsullyal. Ha tehát egy gáz súlyát /Q

x

/ egy másik gáz súlyához /Q/ viszonyítjUK, melynek molekulasúlyát megegyezés alapján ismertnek tételezzük fel, kiszámíthatjuk az ismeretlen gáz molekulasúlyát M'/. Intézményünk szerint az oxigén molekulasulya = 32 ós igy;