Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

egyatomosak. A legtöbb elemi gáz pl. hidrogén, oxigén, klór, stb. molekulái azonban 2-2 atomból állnak, más szóval kétatomosak. A vegyületek molekulái két vagy több elem meghatározott számú atomjaiból állnak. A viz pl. vegyület, mert 1 vizmolekula mindig 2 atom hidrogéngázból ós 1 atom oxigéngázból képződik, képlete ezért HoO. Ezzel szemben pl. a hidrogén gáz elem, mert molekulái 2 3b azonos hidrogénatomból épülnek fel, képlete Hg^ Összefoglalóan tehát az eddigiek alapján az mondható, hegy az anyag építőköve az atom, melyet sokáig oszthatatlannak hittok, A korszerű atomrombolási kísérletek ezt ma mái messzemenően módositották, A kémiai alapfogalmak tárgyalásakor azonban továbbra is megtarthatók a Dalton-féle elméletek, mert velük a jelenségek magyarázata rendkívül egyszerű és a számított eredmények nem állnak ellentmondás,ban a kísérleti uton nyerhető adatokkal. Aa egyféle atomból álló elemi testet elemnek nevezzük. Különböző atomok kapcsolódása vegyületet alkot* Az elemek és vegyületek legkisebb részecskéi, melyek még az eredeti tulajdonságokkal rendelkeznekf a molekulák. A molekulák osztása eredményezi az atomokat. Elem osztásakor azonos, vegyület esetében különböző atomok keletkeznek. Mint már az előző fejezetben emlitettük, a vegyületekben a különböző atomok kapcsolódása egymással nem tetszésszerinti. Egy-egy vegyületben nemcsak az elemek fajtái ugyanazok, hanem ezeknek egymáshoz viszonyított mennyisége is. Ez az u.n. állandó súlyviszonyok törvénye. Az anyag-tehát atomokból, vagy az atomok egyesüléséből keletkezett, mindig meghatározott számú és fajtájú egységes részecskékből, az u-n. fent már emlitett molekulákból áll. Dalton idejében az atomokról és molekulákról szól^ tan csak pusztán feltevés volt. A tudomány fejlődése azóta lemcsak az atomok ós molekulák tényleges létezését bizonyi-