Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
különböző nitrogénoxidokká redukálódik, barna füst képződése közben /NO, NQg, NpO^ keletkezés/* A tömény sav az ezüstöt még oldja, az aranyat már nem, ezért választóvíznek is nevezik* Az arany oldására a salétromsav és sósav elegyét használják* 1 rósz tömény salétromsav 3 rész tömény sósav az u.n. királyvíz. Ez utóbbi a nemes fémeket is oldja. A "füstölgő salétromsav 11 sötét-barnaszinü, füstölgő folyadék 85-9o% HNO^-al. Főleg a szerves kémiában használják az NOg- gyök bevitelére /nitrálás/. Kémiailag a salétromsav a nitrogónpentoxidnak /^2%/ vizzel képezett vegyülete, a salétromsav anhidridje tehát az HgO^s N 2 0 5 + H 2 0 2 HNQ^ Szerkezeti képletekkel felírva? N-O-N f H - OH —> 2 N - OH 0^ ^0 Q* A salétromsav laboratóriumi előállítása nátriumnitrátból és kénsavból történhet? 2 NaN0 3 + H 2 S0 4 « NagSO^+2 HNC^ A kénsav tehát a nitrátokból is felszabadítja a szabad savat* Salétromossav HN0 2 . Szabad állapotban nem ismeretes, csak hlg vizes oldata. Kémiailag a nitrogóntrioxidnak /NgO^/ ós víznek reakciójából jön létre, a N 2 0^ tehát a salótromossav anhidridje: