Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
N 2°3' f H 2 0J * 2 ^2 / 0Jfős ^ ü ^ és közben/ A salátromossav erős, egyértékű sav, sói a nitxitek* Foszfor Pi. Az elemi foszfornak kétféle módosulata ismeretes: sárga és vörös foszfor. Bár a kettő között kémiai összetételben semmi különbség nincsen, fizikai és élettani hatásaik nagyon eltérőek. A sárga foszfor halványsárga, viaszlágyságu anyag, mely rudakba öntve kerül forgalomba. Igen reakcióképes, erősen mérgező anyag. A levegőn állva könnyen meggyullad, ezért viz alatt kell tárolni. Alacsony gyuláshőfoka miatt már vágásra és dörzsölésre is meggyulladhat, aprítását, darabolását viz alatt kell végezni. Az elemi foszfor kémiailag erősen redukál. Kifejezetten negatív jellemű elem, savképző. Vegyületeiben III. és V. értékű. A sárga foszfor erősen mérgező, halálos adagja o,2-o,$ é gr, csak csipesszel szabad megfogni. Kémiai munkákhoz általában a sárga foszfort használják, mert sokkal reakcióképesebb. Sötétben, nedvesen zöldes színben villog /foszforeszkálás/ a lassú oxidáció miatt. Levegőn meggyújtva sárga szúró lánggal ködképződós mellett foszforpentoxiddá ég el: 4 P+ 50 2 s 2 P 2 0 5 a foszforpentoxid a föszforsavnak az anhidridje, A vörös foszfor a sárgával ellentótben lig mérge-, ző, nem gyúlékony, vöröses-barna por, melyet nem kell viz alatt tárolni. Levegőn nem oxidálódik. Főleg gyufagyártásra használják.