Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

általános, szervetlen és szerves kémiára. A következőkben nagyon röviden és szemelvényesen, - a könyv és iratrestaurálás, ill

? konzerválás problémáit szem előtt tartva - fogjuk a három fejezetet tárgyalni* fa. Általános kémia^ ^z általános kémia tárgyas

i Az általános kémia azokkal a kémiai jelenségekkel és törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek az egyes anyagok összetételétől, kémiai szerkezetétől függetlenül, valamennyi testre vonatkoztathatók*, Ide tartoznak tehát elsősorban az anyagmegmaradás törvényével, a mennyiségi meghatározással, a kémiai képletekkel, reakcióegyenletekkel, rendszertannal kapcsolatos kérdések. Az anya^ megmaradásának törvényes A kémiai változások során kiinduld anyagokbél uj anyagok keletkezhetnek, meglévő anyagok átalakulhatnak, de ezek a jelenségek a teljes folyamatot tekintve mindenkor anyagveszteség nélkül játszódnak le. Az anyag a kémiai változások során tehát csak átalakulhat, deel nem veszhet. Sz egyúttal azt is jelenti, hogy a kiinduló termékek súlyainak összege mindenkor egyenlő a keletkezett termékek súlyainak összegével* Vagyis a fizikában megismert tömegmegmaradás, elve a kémiában is teljes érvényű. Keverék, elegy, vegyület; Ha. két, vagy több anyagot összekeverünk, az egyes anyagok tulajdonságaitői ós a keverés fizikai körülményeitől függően több eset lehetséges. Ha az egyes alkotórészek eredeti tulajdonságaikat megtartották és az alkotók fizikai eszközökkel, pl. mikroszkóppal még felismerhetők, kevérekről beszelünk. Ilyen keverék például a sónak és szénpornak, vagy a vasnak ós kónpornak az összekeverésével nyerhető társulás.