Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

Bi/OH/gNO^ » dlhidroxilbizmutnitrát, vagy kétszer bázisos bizmutnifcrát Sb/0H/

2

C1 a dihidroxilantimonklorid, vagy kétszer bázisos antimonklorid, A bázisos sék ezek szerint háromféle alkotórészből állnak: fémből, hidroxilgyökből és savmaradékbél; A bázisos sók savakkal semleges sókká alakulnak: ?

Bi/0H/

2

NO^ + 2HN0^ BÍ/HO3/3 + 2H

2

0 bázisos só say semleges só Itt emiitjük meg, hogy mivel a sóképzés mindig vizkilépéssel történik, a reakcióegyenletekben a vizet egyes könyvek nem jelölik küleín. Az eddig ismertetett sóíajokon kivül megkülönböztetünk még kettős sókat ós komplex sókat. Széknek sajátságaikról a szervetlen.kémiai részekben, a megfelelő fém helyén fogunk beszélni* Oldatok koncentrációja: A mólsulyok és egyenórtéksulyok ismeretében a fizikában tanult oldatkészitési és higitási szabályokat ki kell egészítenünk. Az eddigiek sorén ugyanis láthattuk, hogy a kémiában nem az egyenlő százalékban, vagy egyenlő g/liter koncentrációban készült oldatok lesznek egyenlő értékűek, hanem a molekulasúly, ill. vegyérték alapján számitható u.n» aequivalens oldatok* Ezért a kémiában általában a mó« 4 los és a normál oldatokat használják. Mólos vagy moláris az az oldat, amelyet ugy készítettünk, hogy mólsulynyi anyagot oldurtk fel - rendszerint vizb?n - ós azt egy literre higitjuk. /I m oldat/* A tized, vagy