Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

század mólos oldatoknál /oyl m, ill. o,ol ja/ a mólsulynak l/lo, l/loo részét mérjük bel liter oldószerre. Pl. egyszer mólos kénsavat agy készítünk, hogy a kónsavnak 1 grammólnyi mennyiségét, azaz 98,ol6 gr-ot lemérünk és azt kevés viáen való hígítás után vízzel 1 literre töltjük. /Kénsavnál ügyelni kell: mindig vizbja a kénsavat és sohasem forditval/ A normál oldatok az egyenértékeuly grammnyi mennyiségét tartalmazzák 1 liter oldatban /In oldat/. A l/lo, vagy l/loo n. oldatoknál az egyenórtéksuly grammnyi mennyiségének 1/lo-t, ill. l/loo részét mérjük be. /o,l n, ill* o,ol n oldat./ Az egyszer normál kénsav készítésekor pl. a E^SQ^ egyenértéksulynyi mennyiségót, azaz 49»©o8 gr-ot kell vizzel 1 literre tölteni. A kénsav egyenértéksulya ugyanis: Mint már egy ízben említettük, minden vegyület egyenértéksulyát ugy kapjuk meg, hogy a vegyület mólsulyát osztjuk a megfelelő gyök vegyértékével, vagy a vegyületben lévő gyökök össz-vegyértókével. így pl.s KOH-nál az egyenórtéksuly » mert az OH gyök 1 vegyértékű H

2

S0

4-nél « a • az S0

4 » 2 * Ca/OHA-nél " « "^T"" w a kalciumhidroxidban 2 db 1 vegyértékű OH gyök van ós a Ca 2 vegyértékű H^PO^-nól " « -^2- " a foszfát gyök /PO^/ 3 vegyértékű. A felsorolt néhány példából is látható, hogy az azonos normalitásu oldatok azonos mennyiségei kémiailag is egyenértékűen, azaz egymással kémiailag teljes egészében reagálnak, 111*