Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
I. Általános kémia
Láthatd, hogy a sók fémből és sav mar ad ékből állnak* Sdkat tehát kétféle mődon kaphatunk} vagy ugy, hogy a sav hidrogénjeit fémekkel helyettesitjük, vagy pedig ugy, hogy a Ingok hidroxll gyökeit savmaradékokkal helyettesitjük. Knnek alapján, - a helyettesítéstől függően, - háromféle sókat kaphatunk? 1«/ normális, 2./ savanyu, 3»/ bázisos sókat. 1. / Normális /neutrális/ sók keletkeznek, ha a savak valamennyi helyettesithető hidrogénjét fémmel helyettesitjük, vagy ha a lúgok valamennyi hidroxilgyökét savmaradékkal cseréljük ki. Ilyen sók pl. az előbb felsoroltak. 2. / Savanyu sók képződnek, ha valamely sav hidrogénatomjait csak részben helyettesitjük fémmel. Ilyen savanyu sók pl.í NaHSO^ * nátriumhidrogénszulfát MaHGOj * * karbonát NaHgPO^ * nátriumdihidrogénf oszf át NagHPO^ « dinátriumhidrogénfoszfát A példákból látható, hogy a savanyu sók háromféle alkotórészből álínaks fémből, hidrogénből és savmaradékból. Ebből következik, hogy a savanyu sók a savaknak és sóknak sajátságalt egyesítik magukban. A savanyu sók lúgokkal normális, semleges sókká alakulnak. Pl.s NaHSO^ + J!^5 NagSQ^ + H 2 0 savanyu só lug semleges só 3-/ Bázisos sók képződnek, ha valamelyik lug hidroxilgyökeit csak részben helyettesitjÜk savmaradékkal. Ilyen bázisos sók pl.:
