Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

- 15* A laboratóriumokban, kellő óvintézkedésekkel, kitér jedten használják, Különösen egyes f estékesopoitoknak kitűnő és sokszor egyetlen szerves oldószere. Pestek és színezék azo nositáshoz piridines leoldásokat /"lehúzásokat•»/ szoktak alkalmazni . A legtöbb heterociklusos vegyület távolabb esik a restauráló ós konzerváló munkák területétől, mivel főleg gyógyszeripari jelentőségük van. Ezért a továbbiakban eltekintünk ezek megtárgyalásától ós az eddigi szerveskémiai beosztástól függetlenül néhány olyan nagyobb, egységes csoportot tárgyalunk, melynek szerves nagyipari, vagy biológiai jelentősége van. c. / Színezékek, • A színezékek olyan szines szerves vegyületek, amelyek képesek szálasany

n

gokat /állati-, növényi eredetű- és műszálat/ tartósan színezni. A színezékek elsősorban textiliák, bőrök ós papírok színezésére szolgálnak, ezért a textiliák alapanyagait jól kell ismerni ahhoz, hogy bánni tudjunk velük. A textilipar szálasanyagainak egy'nagy része cellulózból áll /pamut, len, kender, cellulóz-alapu műszálak: viszkóz/, egy másik csoportja fehérjékből /gyapjú, selyem, fehérje alapú műszálak: pl. lanitál/. Legújabban növekvő szerepet játszanak a szintetikus műszálak /nylon, perion,stb./. A szálasanyagok tulajdonságai szabják még, milyen színezékkel lehet eket jól, tartósan színezni. Igen SOK. szerves vegyület, színezék tulajdonságú. Tannak közöttük természetes vegyületek és mesterségesek. Általában a mesterségesek jobbak, mivel tisztábban, egységesebbek, olcsóobak és szinezőképessógük nagyobb. Mivel anilínből állították elő az első színezékeket, szokás őket !,

anilin szinezók

w néven is emlegetni, de ismeretes a