Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

"kátrány színezék" elnevezés is*/Köszánkátrány adja az alapanyagok egy részét/. Ma már több ezer színezék ismeretes* Az elnevezés gyakran olyan, hogy a vegyi szerkezetre nem ad támpontot, továbbá különböző gyárak ugyanazt a vegyületet is külön névvel jelölik. A név után gyakran betűjelzések találhatók pl* E /rot » piros/, B /blau = kék/,ezek a szint jelzik* A színezék akkor jó, ha a színe tartós, valódi, vagyis jól állja a levegő, nap, viz, izzadság, hő, száraz tisztítás, szappan /mosás/, esetleg fehérítés hatását. Egy színezék vagy oldható vízben, vagy színezés előtt vegyí uton oldhatóvá kell tenni. A szálra való felvitel után viszont teljes oldhatatlanságot kívánunk, hogy újra ne tudjon lejönni a szálról. Némelyik azzal lesz oldhatatlan, hogy a szálasanyaggal létesít oldhatatlan vegyületet, egyeseket páccal alakítanak át a szálon oldhatatlanná, másokat a szál köt meg felületén, ill. nyel el, /Adszorpció és abszorpció/. Meg kell említenünk a színezék és fedték közötti különbséget. Sok esetben helytelenül a színezékekre is a festék kifejezést használják, holott a színezék felhúz a szálasanyagra, vegyi affinitása van a szálhoz^ a festéknél pedig filmképző anyagot /kötőanyag/ alkalmazunk, hogy a felülethez rögzítsük az oldhatatlan pigmentet. A színezékek között különösen fontosak az un* "Indanthren** jelölésű színezékek* Ez a jelzés nem kémiai csoportot jelent, hanem a színezékek bármely csoportjába tartozók közül azokra alkalmazható, amelyek meghatározott /igen kiváló/ szintartósági tulajdonságokkal rendelkeznek /fényes mosásál-lóság/. d./ gyógyszerek* A legkülönbözőbb természetes, vagy mesterségesj szerves ás szervetlen anyagok használhatók gyógyszerként. Hatásuk az élő sejttel történő vegyi vagy fizikai reakcióba lépés révén örvényesül, a sejtek működését fokozzák, csökkentik,