Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

kivül nincs más elem a gyűrűben, a heterociklusos vegyületek mindig tartalmaznak a szénen kivül egy vagy több idegen - legtöbbször N>vagy S - atomot is, A legtöbb heterociklusos vegyület rendkivül bonyolult szerkezetű, a gyűrűk állhatnak 4,-5,-6, sót több tagból is* Aromás tipusu vegyületek egyesülhetnek heterociklusosakkal és vegyes tipusu szerkezeteket hozhatnak létre. A heterociklusos vegyületekhez tartoznak többek között olyan fontos vegyületek, mint a piridin, indigó, koffein, nikotin, morfin, chinin, ópium, antipyrin és számos más gyógyszer. A több ezer eddig ismert vegyület közül itt példaként osak a piridint ismertetjük* Piridin, (ffi^Ns Kellemetlen szagú, tisztán színtelen, vízben oldódó, lúgos jellemű folyadék* Szerkezete képletet ben piridin rövidített jelölése; piridin A gyürü tehát hatatomos, csak a benzollal ellentétegy CH csoport helyett N-van. A piridin különböző nitrogéntartalmú vegyületek száraz desztillációjakor képződik. Levegőn oxidálódik és sötétbarna lesz. Használják a szesz denaturalásához. Sz adja a spiritusz közismert kellemetlen szagát. Világitógázhoz is szoktak piridin gőzöket keverni, mivel könnyez tető hatásuknál fogva figyelmeztetnek a gázömlésre* Megtalálható a dohányfüstben is. /Megj.s a dohány füstje a piridintől és piridinszármazékoktól erősen lúgos hatású. Szert kémiai laboratóriumokban, főleg ott, pihol mennyiségi munka folyik, a tűzveszélytől eltekintve - tilos n dohányzás./ Egyes orvosi vélemények szerint a piridin rók« oir.ozó*