Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
I. Általános kémia
Ha az előbbiek alapján felírjuk ndhány vegyületnek a képletét és feljegyezzük, hogy az egyes vegyületek az alkotó elemeket atomsulyuk alapján milyen súlyviszony szerint tartalmazzák, néhány kiragadott példán az alábbi adatokat nyerjük: HC1 - H 2 0 NH 3 sósav viz ammónia B t Cl « X| 35,5 2 H : Q = 2 : 16 3 H : N = 3 : 14 egyszerüsitvej 1 j 8 egyszerűsítve: Íj 4,66 Az arányok egyszerűsítéséből láthatd, hogy a hidrogénnek ugyanazon mennyiségével, éspedig 1 sulyrószével a különböző elemeknek különböző mennyisége, nevezetesen a klórnak 35,5 sulyrósze, az oxigénnek 8 sulyrésze ós a nitrogénnek 4,66 sulyrósze alkot vegyületet* Röviden azt mondjuk, hogy a különböző elemeknek most felsorolt mennyiségei 1 sulyrósz hidrogénnel egyenértékűek, aequivalensek. Azonban tovább is mehetünk, amennyiben kimondhatjuk, hogy a klórnak, oxigénnek és nitrogénnek emiitett mennyiségei /Cl -35,5, 0^8, N» 4,66/ egymás közt is egyenértékűek, mert valamennyiben ugyanannyi hidrogént képesek lekötni. Az elmondottakat a következőképpen foglalhatjuk öszsze: Az elemek ama mennyiségeit, amelyek egymással vegyülni, avagy egymást a vegyületekben helyettesíteni képesek, egyenértékűeknek nevezzük. Az elemek egyenórtéksulyát azoknak az . a mennyisége fejezi ki, mely 1 sulyrész hidrogénnel vegyülni, vagy azt helyettesíteni képes. A fentiekből egyben az is világos, hogy r.z elemek egyenértóksülyát megkapjuk, ha az atomsulyt a veg;;Jrtóküsóggel elosztjuk. Képletben:
