Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

maga* A fenolok hidroxidokkal vízben oldható fenolátokat alkotnak: -OH + NaOH-h ffenol* hidroxi-benzol, karbolsay

: OH J A kő szónkátrányban sok, a barnás zónkátrányban kevés*, a fakátrányban egész kis mennyiségben található*. A kőszehkátrány közép olaj részéből flakriohál.t desztillációval a nyers karbolsav kapható,. Sötét színű, kellemetlen folyadék, krezol és más szennyei is is van benne fenol mellett. Tisztítás céljából lúggal kioldják a fenolokat, majd savval'felszabadítva desztillálják, ill. kristályosítják. A tiszta fenol fehár, kris tályos anyag, levegőn rózsaszínű lesz oxidáció következtében.

1 Jellegezetes szaga, maró ize van, igen mérgező, oldódik alkoholban, kloroformban, éterben ós glicerinben. Oldódása vizben különleges; szobahőmérsékleten csak nagyon tömény, vagy nagyon hig oldatok készíthetők belőle* A fenol erősen maró anyag* Bőrre jutva égési sebeket okoz, ellenszere az alkoholos lemosás, de inni, belsőleg alkalmazni ilyenkor nem szabad alkoholt,, mert a fenol felszívódását meggyorsít;*a, A fenit szalicilsav, pikrinsav, fenolftalein, színezékek* műanyagok ós sok más fontos vegyület előállítására alkalmazzák* A fenol legközelebbi rokonai a krezolok* A krezólok oxi-csoport tartalma toluolok. Három izomer ismeretes belőlük: CH

3 o-krezol m-krezol p-krezol Tulajdonságaikban hasonlítanak a fenolhoz.