Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

Illy Szerves kémia, A szerves kémia tárgya; A szervetlen kémia tárgyának jellemzése során láthattuk, hogy a kémiai tudományoknak ebbe az ágába az elemeiket és azoknak oly vegyületeit sorolták, melyek mesterségesen, laboratóriumban előállíthatók. A természet élő világa által szolgáltatott vegyületek előállításához, szintéziséhez sokáig azt hitték, hogy valamilyen különös "életerő" szükséges és hogy azok mesterségesen, emberi kéz által elő nem állíthatók, így született meg azután a kémiai tudományok fejlődósének kezdetén a még ma is megtartott felosztást szervetlen - vagy anorganikus ós szerves, - aaaz organikus kémia. Ez utóbbi vegyületeire elsősorban az jellemző, hogy molekulájukban kivétel nélkül szén van, legtöbbször szén-szén kötésben. Ezért azt is szokták mondani, hogy a szerves kémiába a szénvegyületek tartoznak. A keletkezésre ós előállításra vonatkozó nézetek az utóbbi században erősen megváltoztak, mivel ma már a szerves vegyületek ezreit állítják elő mesterségesen laboratóriumokban, sőt ezek közül számos a természet élő világában meg sem találhatói az eredeti szervetlen és szerves felosztást azonban célszerűségi okokból megtartották. Hogy a szónvegyületek képződésénél valamilyen különleges "életerő" működését szükségtelen feltételezni, az a mult század eleje óta számtalanszor bebizonyult. Legelőször 7/öhlernek sikerült ciánsavas ammoniumból hevítés Utján 1828-ban karbamidot, tehát olyan szerves vegyületet előállítani, melynek a képződéséhez élő szervezetre nem volt szükség. .ffizóta sok százezer szerves vegyületen bebizonyosodott, hogy a szón vegyületeinek képződésekor lényegileg ugyanazok az erők Ós törvényszerűségek játszanak szerepet, mint amiket az általános kémiában megismertünk. Később azután kimutatták, hogy a szerves vegyületek a szénen kivül legtöbbször csak néhány más elemet tartalmaznak,