Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

Szobahőmérsékleten sziláid: fémes nem fémes k - kálium B - bór Na « nátrium C = szón, carbonium Cu = réz, cuprum P = foszfof Ag - ezüst, argentum S » kén, sulphur Au - arany, aurum J a jód Mg « magnézium Se= szelén Ca '» kalcium Zu a cink Al - aluminium Sn » ón, stannum Azonban nemcsak az elemeket, haPb ólom, plumbum nem az elemek atomjaiból felépült As « arzén vegyületeket is ezekkel a szimboSb as antimon, stibium lumokkal jelzik, olymódon, hogy Cr » króm a kérdéses elemnek a vegyületben Pe •> vas, ferrum előforduló atomszámát az elem Go w kobalt vegyjele alá indexbe teszik* A Ni m nikkel kémiai képletek ilymódon a vegyük Pt = platina letek minőségi ós mennyiségi öszszetótelót tüntetik fel

t A viz képletéből HgO kiolvasható, hogy egy vizmolekula 2 atom hidrogénből, ós

1 1 atom oxigénből áll. A foszforsav képletéből H^POjj. leolvashatjuk, hogy minőségileg hidrogénből, foszforból ós oxigénből áll és ezek egymáshoz viszonyított mennyisége mindig állandó, mert a H^PÖ^ molekulában 3 atomsulynyi hidrogén van, azaz 3>o3 g 1 » foszfor w 3o,98 w 4 " oxigén n 64,00 " igy a HjPO^ molekula mólsulya grammban kifejezve: 93,ol gr. Néhány közismertebb vegyület képlete és összetétele);